Seite 346 [346]
SZIGETI PÉTER
némiképp áthidalva a világnézetek (értékrendek harca) és az emberi jogok meg¬
alapozhatóságának megmutatott különbözőségeit — amely áthidalási nehézségeket
az is oldja, hogy az emberi jogok katalógusához fenntartások fűzhetőek, továbbá
azok értelmezésében számottevőek az adaptációs változatok. Kissé vulgárisan,
a közvélemény előtt és annak címezve alkotmányról akkor beszélnek, amikor az
tartalmazza az emberi jogok elismerését és a hatalommegosztást. Hozzáfűzve: en¬
nek érvényessége a polgári társadalom adott, történelmi időszakára vonatkozhat,
de aligha örök érvényű. (Alkotmány ugyanis már létezett az antikvitásban (vö.:
Aristoteles: Athénaión politeia;"? a feudalizmus bizonyos helyein, az allamszoci¬
alizmusban — úgyhogy tartózkodni szükséges a ma álláspontjáról generalizáló és
visszavetítő anakronizmustól). Bemutatjuk: az alkotmányosság jogelméleti értelme
pontosabban ragadja meg a polgári társadalmi berendezkedésben, egy jogrendszer
működtetésében annak jogimmanens, helyes jogi mértékeit. Ugyanakkor e belső
szemlélet kiegészítendő a jog jogon túlra, a társadalomra ható külső nézőpontjával.
Karel Vasak (1977) figyelemre méltó, modern megoldása nem a természetes
jogok keresésén alapult, hanem éppen a minket is foglalkoztató történelmi törek¬
vések felől jellemez. A jogok három csoportját azok három generációjára tekintettel
magyarázta, amikor összekötötte a szabadságjogok megjelenését a polgári forra¬
dalmakkal, a második generációs gazdasági-szociális-kulturális jogokat a szocia¬
lista forradalmak követelményeivel, míg a harmadik generációs, szolidaritási alapú
jogokat — tehát az egészséges környezetért, a jövő nemzedékekért való felelősség,
az emberiség közös kincsének védelme (Res communis omnium usus), a humani¬
tarius segélyezés stb. — a gyarmatosítás alóli felszabadító mozgalmak igényeivel."
A harmadik generációs jogok jelentősége az első és a második generációs Egyez¬
ségokmányok (1965, 1975) és egyéb nemzetközi jogi dokumentumok és fórumok
gazdag joggyakorlata" után a globalizáció folyamatának felerősödésével, a fenn¬
tarthatósági problémák súlyosbodásával még csak növekedett. Igényli a szakjogi
13 Arisztotelész: Az athéni állam. Ford. Ritoók Zsigmond. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954.
4 Vasak, Karel: A 30-Years Struggle. The Sustained Effort to give Force of Law to the Universal
Declaration. UNESCO Courrier, 1977. 11.
15 Itt gratulálhatunk az Ünnepelt kiterjedt hazai és nemzetközi jelentőségű jogtudományi
munkásságához, amelyet az emberi jogok joggyakorlatának és az igazságszolgáltatás ebben
betöltött szerepének szentelt. Lett légyen szó egy korai monográfiájáról, amelyet a bün¬
tető igazságszolgáltatásban a hatalommegosztás problémáiról írt (1987), vagy amikor az
EJEB strasbourgi esetjogát a tisztességes (fair) eljáráshoz való jog dogmatikai alaposságú
és mélységű elemzésével végezte el (Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgál¬
tatás Európában. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007.). Ehumanista
szemléletű munka nemcsak azt támasztja alá, hogy a bűnözőknek is vannak emberi jogai,
hanem a nyomozó és vádhatóságoknak, az ítélkező bíráknak és a védelmet ellátó ügyvédek¬
nek is releváns tudást közvetít ahhoz, hogy a kontradiktórius büntetőeljárásban jogszerű
és megalapozott verdiktek születhessenek.
+ 344 +