Oldal 341 [341]
OCR
VANNAK EMBERI JOGAINK. HOGYAN LEHETSÉGES EZ, ÉS MIRE HASZNÁLJUK EZEKET? ——o— SZIGETI PETER! Tanulmányunk első részében az emberi jogok elméleti megalapozásának nehézségeiről ejtünk szót. A többféleképpen lehetséges megalapozástól függetlenül is elismerjük e jogokat, de azok korszakhoz és rendszerhez kötött, tehát éppen nem univerzálisan érvényes, mégis modern, természetjogias felfogását képviseljük. Ez a pozíció jogrendszerben e jogok funkciójának a tételes jog feletti, helyes jogi mércék keresésének egyik jó megoldását látja, éspedig — bizonyos értelemben — a különböző, versengő világnézetek, erkölcsök közösen elfogadható minimumaként. Az alkotmányosság jogelméleti értelmének -— éppen mert az kapcsolatba hozható az emberi jogokkal — ez adhat értékrelevanciát, mert alkalmas a jogrendszer működése jogimmanens mértékévé válni. Továbbá, a fenti problematika kedvező alkalmat kínál arra, hogy válaszolhassunk e témában minket érintő jogirodalmi kritikákra. Munkásságomat egyfelől Sajó András (2004) akadémikus azért bírálta," mert nem tartotta eléggé kritikusnak azt, hogy megelégedtem e jogok természetes jogkénti levezethetőségével, antropológiai vagy morális megalapozás nélkül, pedig ezek a háttérfeltevések nem megkerülendőek.? A magánjog oktatója, az emberi jogok ombudsmana, majd alkotmánybírói oltalmazója, Lenkovics Barnabás (2017) ezzel némiképp ellentétben túlzottan is kritikusnak látott, egy későbbi tanulmányom alapján. Ugyanis a tulajdonjogi jogvédelem hasznos (magánjogi, alapjogi és nemzetközi jogi intézményrendszerben történő) differenciáltsága melletti in praxi egyetértésünkön túl azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a tulajdonjog emberi jogkénti (antropológia) megalapozhatóságára vonatkozó kételyem téves, ezért cseréljem fel azt a nála erkölcsileg ! Az állam- és jogtudományok akadémiai doktora (DSc.), egyetemi tanár, a Széchenyi István Egyetem ÁJK Doktori Iskolájának vezetője. Szigeti Péter: , Az emberi jogok természetének megalapozása: egységesség — világnézettípusok és politikum". Eszmélet, 10. évf. 1998. 40. sz. 10—22. Sajó András: Bevezető feltevések a magyar jogi és jogtudományi recepció és kreativitás természetéről. In Sajó András (szerk.): Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban. Budapest, Áron Kiadó, 2004. 7—13. * 339 «
