Oldal 341 [341]
VANNAK EMBERI JOGAINK. HOGYAN LEHETSÉGES EZ,
ÉS MIRE HASZNÁLJUK EZEKET?
——o—
SZIGETI PETER!
Tanulmányunk első részében az emberi jogok elméleti megalapozásának nehéz¬
ségeiről ejtünk szót. A többféleképpen lehetséges megalapozástól függetlenül is
elismerjük e jogokat, de azok korszakhoz és rendszerhez kötött, tehát éppen nem
univerzálisan érvényes, mégis modern, természetjogias felfogását képviseljük.
Ez a pozíció jogrendszerben e jogok funkciójának a tételes jog feletti, helyes jogi
mércék keresésének egyik jó megoldását látja, éspedig — bizonyos értelemben — a
különböző, versengő világnézetek, erkölcsök közösen elfogadható minimumaként.
Az alkotmányosság jogelméleti értelmének -— éppen mert az kapcsolatba hozható
az emberi jogokkal — ez adhat értékrelevanciát, mert alkalmas a jogrendszer mű¬
ködése jogimmanens mértékévé válni.
Továbbá, a fenti problematika kedvező alkalmat kínál arra, hogy válaszolhas¬
sunk e témában minket érintő jogirodalmi kritikákra. Munkásságomat egyfelől
Sajó András (2004) akadémikus azért bírálta," mert nem tartotta eléggé kriti¬
kusnak azt, hogy megelégedtem e jogok természetes jogkénti levezethetőségével,
antropológiai vagy morális megalapozás nélkül, pedig ezek a háttérfeltevések nem
megkerülendőek.?
A magánjog oktatója, az emberi jogok ombudsmana, majd alkotmánybírói
oltalmazója, Lenkovics Barnabás (2017) ezzel némiképp ellentétben túlzottan
is kritikusnak látott, egy későbbi tanulmányom alapján. Ugyanis a tulajdonjogi
jogvédelem hasznos (magánjogi, alapjogi és nemzetközi jogi intézményrendszer¬
ben történő) differenciáltsága melletti in praxi egyetértésünkön túl azt a kritikát
fogalmazta meg, hogy a tulajdonjog emberi jogkénti (antropológia) megalapoz¬
hatóságára vonatkozó kételyem téves, ezért cseréljem fel azt a nála erkölcsileg
! Az állam- és jogtudományok akadémiai doktora (DSc.), egyetemi tanár, a Széchenyi István
Egyetem ÁJK Doktori Iskolájának vezetője.
Szigeti Péter: , Az emberi jogok természetének megalapozása: egységesség — világnézet¬
típusok és politikum". Eszmélet, 10. évf. 1998. 40. sz. 10—22.
Sajó András: Bevezető feltevések a magyar jogi és jogtudományi recepció és kreativitás ter¬
mészetéről. In Sajó András (szerk.): Befogadás és eredetiség a jogban és a jogtudományban.
Budapest, Áron Kiadó, 2004. 7—13.
* 339 «