Oldal 335 [335]
OCR
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI nyilvántartásból való törlés elrendelésére (betiltás) is csak gondos mérlegelésen alapuló törvényi szabályozás alapján, kivételesen kerülhet sor [34/2009. (III. 27.) AB határozat, ABK, 2009, 282, 287.].” A forrásvédelem terén, amely fontos ügy, ismerjük el, az Alkotmánybíróság összeszedi bátorságát. A bíróság értelmezésében a sajtószabadság és a véleményszabadság a demokratikus társadalom egyik legfontosabb alapja, és a sajtó ebben kiemelkedően fontos szerepet játszik. Az újságírói források bizalmas jellegének megőrzése a sajtószabadság része, a sajtószabadság tartalmi eleme, , a sajtószabadság alapköve". Újságírói források nélkül a sajtó nem tud eleget tenni annak a feladatának, hogy a közérdekű kérdésekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ezért a sajtószabadság jelentős korlátozása az a szabályozás, amely az újságírót forrásai felfedésére kötelezi. A minősített adatokat tartalmazó iratok bírói kontroll nélküli kötelező kiadására vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette, továbbá sajtót terhelő szinte parttalan adatszolgáltatási kötelezettségét a határozat ugyancsak visszametszette. A minősített adat védelmét a sajtószabadság szükséges korlátozásának minősítette, de szerinte a minősített adat védelmének generálisan — azaz nem csak a kivételesen indokolt esetekre vonatkozóan — kimondott elsődlegessége a sajtószabadsággal szemben az adott ügy körülményeit mérlegelő előzetes bírói felülvizsgálat hiányában a sajtószabadság aránytalan korlátozása. Az Smtv. 6. § (1) bekezdése az információt átadó személyre terjed ki. Az Smtv. és az Mttv. sem vonja a védelem körébe azokat a dokumentumokat, iratokat, egyéb adathordozón elérhető adatokat, amelyek az informátor személyének azonosítását biztosítják, segítik. Helyesen jut arra a következtetésre, hogy deklaratív marad a forrásvédelem szabályozása akkor, ha az újságíró nem kötelezhető ugyan a forrás kilétének megnevezésére, ám a hatóság vagy a nyomozó hatóság az ügyre vonatkozó -— és a forrás azonosítására alkalmas — valamennyi irata, dokumentuma, adathordozója átadására kötelezheti, amely kötelezéssel kapcsolatosan semmilyen megelőző jellegű jogorvoslattal nem élhet. A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság — hivatalból eljárva — generálisan, a jogrend egészére nézve állapította meg a forrásvédelemmel kapcsolatos eljárási garanciák szabályozási hiányosságát. Kifejti, hogy akkor válik a forrásvédelem intézménye valódi védelemmé, ha az újságíró úgy a nyomozó hatóság által, mint bármely más hatóság által folytatott eljárásban a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást — legalábbis a forrásai védelmére tekintettel — megtagadhatja, és az eljárási törvények egyértelműen rendezik azokat a kivételes eseteket, amikor bírói felülvizsgálat mellett mégis köteles a hatóságokkal együttműködni. + 333 *
