Page 333 [333]
OCR
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI azt mondja: itt most az indítványok egy részével, a bizonyos tárgykörben beadott indítványokkal foglalkozunk csupán. Mondanunk sem kell, hogy az egyéb tárgykörben taglalt egypárti médiahatóság hatalmát bebetonozó szabályokat - ki tudja, miért, tesszük fel a költői kérdést — az Alkotmánybíróság azóta sem bírálta el. Megkockáztatjuk, hogy ha elbírálta volna, akkor — legalábbis ilyen békésen az alkotmányos eljárásmód látszatát fenntartva — nem épülhetett volna ki az autoriter rendszer Magyarországon. Itt jegyezzük meg, hogy a kormányzat médiatúlhatalma érdekében önkéntesen vállalt vakság abban is megnyilvánul, hogy a médiakonvergencia soványka érvére hivatkozva a nyomtatott, az elektronikus és az online médiára kiterjesztett egységes állami ellenőrzés szabályozási filozófiáját az Alkotmánybíróság eleve alkotmányosnak minősítette. Továbbá ahhoz, hogy a testület ne nyúljon a szabályozás lényegéhez, a közjogi érvénytelenséget állító indítványokat, azaz azt, hogy a médiatörvényeknek már elfogadási módja is alkotmányellenes, el kellett utasítania (amire egyébként az ebben a tekintetben korábban is hullámzó alkotmánybírói gyakorlat lehetőséget is biztosított számára). Ehhez még megállapítja azt az eléggé megszorító kiindulópontot, hogy , a jogállamiság elvét az olyan jogalkotói megoldás, amely a megismerés és az alkalmazkodás, illetve a jogkövető magatartás tanúsításának lehetőségét rendkívüli módon megnehezíti, esetleg kizárja, ugyanakkor a jogszerűtlen magatartáshoz szankciót fűz", bizonyosan sérti. Annak megállapításával sem marad adós, hogy a társadalmi vita nélkül december 21-én elfogadott és , sürgősséggel" kihirdetendő törvény a házelnök és a köztársasági elnök aláírása után 2010. december 31. napján jelent meg a hivatalos lapban, és — bizonyos rendelkezésektől eltekintve — 2011. január 1. napján hatályba is lépett: , Nem kétséges tehát, hogy a törvényalkotó formális megközelítésben nem biztosította annak lehetőségét, hogy az Mttv. hatálya alá tartozó személyi kör megismerje az új szabályozást, és az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedéseket megtegye." Azon persze az olvasó törheti a fejét, hogy a testület szövegében vajon mit jelent a , formális megközelítésben" fordulat. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ,, a törvénytervezet előkészítése nem része a jogalkotási folyamatnak, ezért az egyeztetés törvényi kötelezettségének, avagy a társadalmi vita megszervezésének elmaradása politikai felelősséget keletkeztet a jogalkotó oldalán, de nem eredményezi a törvény közjogi érvénytelenségét". Így a minden egyeztetés nélkül a társadalomra oktrojált Mttv. közjogi érvénytelenségére, alkotmányellenességére hivatkozó indítványokat megalapozatlanságuk miatt az Alkotmánybíróság elutasította. Miután az autoriter médiatörvények megsemmisítése az Alkotmánybíróság számára az államrezonnal való szembefordulással egyenértékű, anatémával fenyegetett tilalom volt, a határozatban az ok és az okozat összekeverését okozó újabb önkéntes vakság jele, hogy mivel a képviselői indítványokra nem vonatkoznak a törvénytervezetekre egyébként irányadó + 331 *
