Seite 333 [333]
A VÉLEMÉNY- ÉS SAJTÓSZABADSÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI
azt mondja: itt most az indítványok egy részével, a bizonyos tárgykörben beadott
indítványokkal foglalkozunk csupán. Mondanunk sem kell, hogy az egyéb tárgy¬
körben taglalt egypárti médiahatóság hatalmát bebetonozó szabályokat - ki tudja,
miért, tesszük fel a költői kérdést — az Alkotmánybíróság azóta sem bírálta el.
Megkockáztatjuk, hogy ha elbírálta volna, akkor — legalábbis ilyen békésen
az alkotmányos eljárásmód látszatát fenntartva — nem épülhetett volna ki az au¬
toriter rendszer Magyarországon. Itt jegyezzük meg, hogy a kormányzat média¬
túlhatalma érdekében önkéntesen vállalt vakság abban is megnyilvánul, hogy a
médiakonvergencia soványka érvére hivatkozva a nyomtatott, az elektronikus és
az online médiára kiterjesztett egységes állami ellenőrzés szabályozási filozófiáját
az Alkotmánybíróság eleve alkotmányosnak minősítette. Továbbá ahhoz, hogy
a testület ne nyúljon a szabályozás lényegéhez, a közjogi érvénytelenséget állí¬
tó indítványokat, azaz azt, hogy a médiatörvényeknek már elfogadási módja is
alkotmányellenes, el kellett utasítania (amire egyébként az ebben a tekintetben
korábban is hullámzó alkotmánybírói gyakorlat lehetőséget is biztosított számá¬
ra). Ehhez még megállapítja azt az eléggé megszorító kiindulópontot, hogy , a
jogállamiság elvét az olyan jogalkotói megoldás, amely a megismerés és az alkal¬
mazkodás, illetve a jogkövető magatartás tanúsításának lehetőségét rendkívüli
módon megnehezíti, esetleg kizárja, ugyanakkor a jogszerűtlen magatartáshoz
szankciót fűz", bizonyosan sérti.
Annak megállapításával sem marad adós, hogy a társadalmi vita nélkül de¬
cember 21-én elfogadott és , sürgősséggel" kihirdetendő törvény a házelnök és a
köztársasági elnök aláírása után 2010. december 31. napján jelent meg a hivatalos
lapban, és — bizonyos rendelkezésektől eltekintve — 2011. január 1. napján hatályba
is lépett: , Nem kétséges tehát, hogy a törvényalkotó formális megközelítésben nem
biztosította annak lehetőségét, hogy az Mttv. hatálya alá tartozó személyi kör
megismerje az új szabályozást, és az alkalmazkodáshoz szükséges intézkedéseket
megtegye." Azon persze az olvasó törheti a fejét, hogy a testület szövegében vajon
mit jelent a , formális megközelítésben" fordulat.
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ,, a törvénytervezet előkészítése nem
része a jogalkotási folyamatnak, ezért az egyeztetés törvényi kötelezettségének,
avagy a társadalmi vita megszervezésének elmaradása politikai felelősséget kelet¬
keztet a jogalkotó oldalán, de nem eredményezi a törvény közjogi érvénytelenségét".
Így a minden egyeztetés nélkül a társadalomra oktrojált Mttv. közjogi érvényte¬
lenségére, alkotmányellenességére hivatkozó indítványokat megalapozatlanságuk
miatt az Alkotmánybíróság elutasította. Miután az autoriter médiatörvények meg¬
semmisítése az Alkotmánybíróság számára az államrezonnal való szembefordu¬
lással egyenértékű, anatémával fenyegetett tilalom volt, a határozatban az ok és
az okozat összekeverését okozó újabb önkéntes vakság jele, hogy mivel a képvi¬
selői indítványokra nem vonatkoznak a törvénytervezetekre egyébként irányadó
+ 331 *