Oldal 330 [330]
MAJTÉNYI LÁSZLÓ
mindig van némi paternalista jellege, az alkotmányjogban fontos szerepet játszik.
A médiajogban az intézményvédelem az Alkotmánybíróság korábbi helyes értel¬
mezésében a demokratikus közvélemény kialakulásának elősegítését, biztosítását
szolgálta, ez legitimálta. Ennek helyébe lépett a demokratikus közvélemény kiala¬
kulását ellehetetlenítő, a médiapluralizmust széttörő, előbb politikailag, később
szervezetileg gleichschaltoló, sőt még stilárisan is egyformásító, politikai hecc¬
kampányaiban, hanghordozásában a XX. századi diktatúrák hangjára emlékeztető
konglomerátum építése.
Az elfogadott törvény alapvonásai később sem változtak, de a változtatások¬
ra és az ezekre irányuló javaslatokra még kitérünk. Mindenesetre nemzetközi
kuriózum az erősen hierarchizált, a politikai befolyást intézményesítő piramisz¬
szerű irányítási modell, amely összességében az irányító szervezet, a médiumok,
a műsorok függetlenségét sérti. A megnövelt hatáskörű, a technológiai oldalt és
a tartalomszabályozást felügyelő konvergenssé tett Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, több mint két parlamenti ciklusra (9
évre), aki többször is kinevezhető. Az elnök maga elnökhelyettest nevez ki, akit
indoklás nélkül visszahívhat. A hivatal élén főigazgató áll, akit az elnök nevez ki, és
aki ugyancsak indoklás nélkül bármikor visszahívható. A Szervezeti és Működési
Szabályzatban meghatározottak szerint korlátlan számban főigazgató-helyettese¬
ket is kinevez, őket is hasonlóképpen hívja vissza.
Ugyancsak az elnök nevezi ki és hívja vissza a közmédiumok vagyonával és a
médiarendszerben elosztható támogatásokkal gazdálkodó Médiaszolgáltatást Tá¬
mogató és Vagyonkezelő Alap vezetőjét. A korábban gazdaságilag önálló közszol¬
gálati műsorszolgáltatók (Magyar Rádió, MTV, Duna Televízió, Magyar Távirati
Iroda) gazdasági önállósága megszűnik, minden vagyonuk az elnök irányítása alatt
álló alaphoz kerül. Nem túlzás tehát kimondani: igaz, az elnök által kinevezett
vezető irányítása alatt álló szervezet közbeiktatásával, de maga a hatóság válik a
közszolgálati műsorszolgáltatók tulajdonosává. Ugyanehhez a szervezethez helye¬
zik át a műsorszolgáltatók több ezer újságíróját is. A közszolgálati műsorszolgál¬
tatók ezentúl maguk nem készítenek műsorokat, hanem azokat az alaptól rendelik
meg. A hírműsorok készítését ezen túl is centralizálják. A hírértékű eseményekről,
takarékosságra hivatkozva, egyetlen szervezet készít műsort az összes közszol¬
gálati műsorszolgáltató minden csatornájának. A közszolgálatban nem lehetnek
okvetlenkedő kérdések többé.
A hatóság elnöke egyúttal a Médiatanács mint a legfontosabb érdemi dön¬
téseket meghozó szerv elnöke is. A Médiatanácsba, kihasználva a kétharmados
többséget és a korábban hatályos paritásos rendszer megszüntetését, kizárólag a
kormánypárt által jelölt személyeket választottak.
A közszolgálati műsorszolgáltatók közös Közszolgálati Közalapítvány Kuratóri¬
umába, noha a kormánypárt és az ellenzék ugyanannyi (3-3) jelöltet állíthat, mivel
+ 328 *