Oldal 324 [324]
OCR
LÉVAY MIKLÓS A pozitív kötelezettség tartalmi aspektusával összefüggő esetjog fontos fejleményét jelentette, amikor különbséget tettek az ügyek között: elkülönítették azokat, amelyekben egy vagy több személy személyes védelmének követelménye a halálos cselekmény lehetséges célpontjaként előzetesen azonosítható személylyel, illetve személyekkel kapcsolatos, azoktól, amelyekben a társadalom általános védelmének a kötelezettsége volt a kérdés. Utóbbi esetkör tekintetében a Bíróság hangsúlyozza az állami hatóságokra háruló gondosság kötelességét, annak érdekében, hogy biztosítsák az élethez való jog általános védelmét, amikor azzal a veszéllyel foglalkoznak, amely meghatározott személyek lehetséges cselekményeiből származik, akikre hivatali kötelezettségük kiterjed.? A Bíróság a vonatkozó esetjog áttekintésének lezárásaként rámutat arra, hogy a ,pozitív kötelezettség felmerüléséhez mindenképpen meg kell állapítani, hogy a hatóságok nem tettek meg hatáskörükön belül olyan intézkedéseket, amelyek révén — észszerüen megítélve — várhatóan elkerülhették volna az adott kockázatot"? A Bíróság értékelése a konkrét ügyben az Egyezmény 2. cikke tartalmi vonatkozásáról, figyelemmel az állam pozitív kötelezettségére?" A Bíróság a konkrét ügynek az Egyezmény 2. cikke tartalmi értékelésének bevezetéseként rögzíti, hogy a kérelmezők elsősorban azt sérelmezik, hogy a végzetes támadás elkövetője számára engedélyezett volt a fegyverviselés, ráadásul ezt az engedélyezett fegyvert nem foglalták le a támadást megelőzően. A Bíróság rámutat arra, hogy a lőfegyverek használata az élethez való jog magas kockázatával jár, mivel bármilyen fegyverhasználattal kapcsolatos helytelen, akár szándékos, akár gondatlan magatartás végzetes következményekkel járhat az áldozatokra. A kockázat még súlyosabb, ha az ilyen fegyvereket szándékos bűncselekmény elkövetésére használják. Ebből fakadóan — hangsúlyozza a Bíróság — a fegyverhasználat mint veszélyes tevékenység fel kell hogy vesse az állam pozitív kötelezettségét. A pozitív kötelezettség olyan szabályok elfogadását és alkalmazását jelenti, amely célja a közbiztonság garantálása." A szabályozási keret tekintetében a Bíróság nem talált hiányosságot. Úgy ítélte meg, hogy releváns időszakban a finnországi jogi szabályozás az állam pozitív jogi kötelezettsége szempontjából nem veti fel az Egyezmény 2. cikkének sérelmét. A bíróság nem tartotta szabályozási hiányosságnak, hogy az egyes helyi rendőrségeknek nem kell megosztaniuk egymás között azokat a különböző fenyegetésekre 32 Ítélet. 71. §. 33 Ítélet. 73. § 34 Az ismertetés forrása: Ítélet. 74—90. $$. 35 Ítélet. 75. §. + 322 +
