Oldal 317 [317]
OCR
ISKOLAI ÁMOKEUTÁS ÉS AZ ÁLLAM POZITÍV KÖTELEZETTSÉGE száma tekintetében 2007-ben egy 178 országot tartalmazó rangsorban Finnország a 33. volt. (Ugyanebben az évben Németország a 4., Magyarország pedig a 93.)" A 2008. szeptember 23-i finnországi iskolai ámokfutás áldozatainak hozzátartozói büntetőeljárást kezdeményeztek a helyi rendőrségi főfelügyelő ellen, valamint kártalanítási igényt nyújtottak be a finn állammal szemben. Kezdeményezésük a nemzeti joghatóságok előtt nem járt sikerrel. Ennek következtében 2012. szeptember 28-án tizenkilenc hozzátartozó kérelmet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához Finnországgal szemben, elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke alapján (élethez való jog)", mert állításuk szerint a rendőrség elmulasztotta elhalálozott rokonaik életének megvédését," azaz az állam nem teljesítette tevőleges alapjogvédelmi kötelezettségét. A kötelezettségek azt jelentik, hogy: , az államot minden alapjog tekintetében tevőleges alapjogvédelmi kötelezettség is terheli, anelynek alapján gondoskodnia kell az alapjogok érvényesüléséhez szükséges feltételekről. Az állam pozitív kötelezettsége, hogy megalkossa azokat a szabályokat és működtesse azokat az intézményeket, amelyek az alapjogok tényleges gyakorolhatóságát lehetővé teszik (pl. alapjoggyakorlás eljárási keretei, jogérvényesítési mechanizmusok)" Tanulmányomban a 2008. szeptember 23-i finnországi iskolai ámokfutással kapcsolatosan az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) a Kotilainen and Others v. Finland ügyben 2020. szeptember 17-én megszülető és 2020. december 17-én véglegessé váló ítéletével" foglalkozom. A BÍRÓSÁG KOTILAINEN AND OTHERS V. FINLAND-ÎTÉLETE A Bíróság ítéletének (a továbbiakban: Ítélet) első részében összefoglalja a finn hatóságok ténymegállapításait, a rendőrségi főfelügyelő elleni büntetőeljárás egyes fázisaiban és az állam elleni kártalanítási igény elbírálása során született következtetéseket, döntéseket, továbbá ismerteti a kormány által felállított vizsgálóbizottság egyes ajánlásait. A fegyvertartással kapcsolatos adatok forrása: https: gunpolicy.org 7 Az Egyezmény 2. cikkének (élethez való jog) 1. pontja szerint: , A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétől szándékosan megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, amennyiben a törvény a bűncselekményre ezt a büntetést állapította meg." 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről. 8 Kotilainen and Others v. Finland, no. 62439/12, ECHR 2020 -I. $ 3. Somody Bernadett — Szabó Máté Dániel — Vissy Beatrix — Dojcsák Dalma: Alapjogi Tanok I. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2018. 56. 10 Kotilainen and Others v. Finland. Lásd: 5-ös Ij. A továbbiakban: Ítélet. «315 +
