Seite 311 [311]
AZ EMBERI JOGI MOZGALOM SZÜLETÉSE MAGYARORSZÁGON AZ 1970-ES ÉVEKBEN
A lengyel ellenzék fellépése volt döntő hatással ránk. A magyar demokrati¬
kus ellenzék jelképes születésnapja azonban nem a lengyel ellenzékhez, hanem a
csehszlovákiai Charta "77-hez kapcsolódik. 1977 januárjában lépett a nyilvánosság
elé a Charta "77 mozgalom azzal a deklarációval, melyet eredetileg 242 cseh és
szlovák állampolgár írt alá. A szovjet Helsinki Csoportokhoz hasonlóan a Charta
is azzal az igénnyel lépett fel, hogy a záróokmányban! rögzített emberi jogi elvek
betartása fölött őrködik. A rendőrség azonnal letartóztatott több aláírót, köztük
Václav Havelt, és a pártállam agresszív ellenkampányba kezdett. Erre válaszul
született Budapesten a mindössze két mondatból álló szolidaritási nyilatkozat.
Egy: , Szolidárisak vagyunk a Charta "77 aláíróival és bebörtönzött tagjaival, és
elítéljük az ellenük alkalmazott repressziót." Kettő: , Meggyőződésünk, hogy az
emberi jogok védelme egész Kelet-Európa közös ügye." Ez a két mondat lett aztán
a magyar demokratikus ellenzék alapító nyilatkozata. Megjelent a Le Monde-ban,
majd elhangzott a Szabad Európa Rádióban, és ezzel köztudottá tette, hogy Ma¬
gyarországon is vannak polgárok, akik az emberi jogok nevében lépnek fel, tudato¬
san figyelmen kívül hagyva a pártállam által kikényszerített tilalmakat. A Charta
kibocsájtói nagyobbrészt , régi motorosok" voltak: "68-ban szerepet játszottak a
prágai tavaszban, aztán a megszállást követő utóvédharcokban, és ezért soha nem
engedték vissza őket a , normális" életbe. Így ők 1976-ban már jelentős politikai
múlttal rendelkeztek. A magyar demokratikus ellenzék , kemény magját" is főleg
a 68-as nemzedék adta, de mi "68-ban és a rá következő években még semmilyen
politikai szerepet nem játszottunk. Kezdők voltunk az ellenzéki politikában.
A Charta szövege január első hetében került nyilvánosságra. Kenedi János nem
sokkal ezután ránk telefonált — hol másutt talált volna meg minket, Bencét és
engem, mint az Akadémiai Könyvtárban -, hogy sürgősen menjünk fel hozzájuk.
Ez talán akkor volt, amikor a filozófus Jan Patocka kihallgatás közben szívroha¬
mot kapott, és kórházba került, vagy talán amikor halálhírét bemondta a Szabad
Európa. Bennem mindenesetre összekapcsolódik a mi nyilatkozatunk története
az ő nevével; sokáig úgy emlékeztem - tévesen -, hogy egyike volt azoknak, akik
a Chartát megpróbálták eljuttatni a pártközpontba, és akiket mindjárt az utcán
letartóztattak. János és felesége, Pap Mari azzal fogadott, hogy szolidaritási nyi¬
latkozatot kellene kibocsájtanunk, amiben mi azonnal benne voltunk. Négyesben
fogalmaztuk meg azt a bizonyos két mondatot, és másnap reggel nekiláttunk az
aláírások gyűjtésének. Négyen kezdtük, később Eörsi Pista és Mészöly Miklós is
4
A Charta "77 polgárjogi mozgalom 1976 második felében alakult Prágában. Tagjai között
voltak korábbi pártpolitikusok (Jifi Hajek, Frantisek Kriegel, Zdenek Mlynar), irök (Pavel
Kohout, Vaclav Havel, Ludvik Vaculik), filozöfusok (Jan Patocka), üjsägirök (Jifi Dienstbier)
és mások. A Charta első nyilatkozata a Csehszlovákiában 1976 őszén becikkelyezett emberi
jogi egyezményeket szembesítette a valósággal. A Charta szóvivői úton voltak a pártközpont¬
ba, hogy átadják nyilatkozatukat, amikor 1977. január 6-án a hatóságok letartóztatták őket.
+ 309 «