Seite 299 [299]
FORDÍTVA A LOVON
Az ügyet a bolgár bíróság nyolc eljárásra bontotta szét a támadott kisebbségek
szerint. A különböző eljárások különböző eredménnyel zárultak, így például az
örményekkel és törökökkel szembeni nyilatkozatok miatt a hazai bíróság elmarasz¬
talta a pártvezért, az antiszemita és cigányellenes kijelentések azonban szankció
nélkül maradtak a bolgár jogrendszerben, ezért az ügyek az EJEB elé kerültek.
A Budinova-ügyben az EJEB azt vizsgálta, hogy sértette-e a kérelmezők magán¬
élet tiszteletben tartásához fűződő jogát és velük kapcsolatban a diszkrimináció
tilalmát az, hogy a hazai bíróságok nem nyújtottak védelmet Siderov szélsőségesen
romaellenes megnyilvánulásaival szemben, amelyek egyebek mellett a bolgárok
elleni szervezett , cigányterrorról", Bulgária elcigányosításáról, az ezen keresz¬
tül megvalösitott bolgärellenes genocidiumröl es a „ciganybünözesröl” szöltak.
A Behar-ügyben ugyanez volt a kérdés a holokauszttagadással és olyan antiszemita
kijelentésekkel kapcsolatban, mint hogy a zsidó világelit elsődleges célja évszáza¬
dok óta más népek rabszolgasorba taszítása.
Az EJEB szerint a panaszosok kereseteinek elutasítása azt jelentette, hogy a
bolgár hatóságok nem nyújtottak nekik megfelelő védelmet Siderov megnyilvánu¬
lásaival szemben. A kijelentések kellően súlyosak voltak ahhoz, hogy Bulgáriának
kötelezettsége keletkezzen a megtámadott csoporthoz tartozó panaszosok 8. és 14.
cikkben garantált jogainak (azaz a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog és
a diszkriminációtilalom) megfelelő biztosítására. A bolgár bíróságok azonban nem
vették kellő súllyal figyelembe, hogy a kijelentések milyen módon bélyegzik meg
a romákat és a zsidókat, és milyen mértékben képesek velük szemben előítéletet
és gyűlöletet kelteni. A hazai hatóságok szerint ezek a kijelentések a közügyek¬
kel kapcsolatos legitim vita keretei közé tartoztak, noha az olyan, teljes etnikai,
vallási vagy más csoportokat negatív színben feltüntető, általánosító kijelentések,
mint Siderov megnyilatkozásai, nem esnek a szólásszabadság védelme alá, így nem
lehetett volna a panaszosoktól megtagadni az őket ért érő sérelem orvoslását."
Az ítéletek mérföldkövet jelentenek az EJEB gyakorlatában: most először ha¬
tározott meg részletes szempontrendszert a bíróság annak megítéléséhez, hogy
eléri-e a közösség egészét támadó gyűlöletbeszéd a súlyosságnak azt a fokát, amely
a közösség egyes tagjai vonatkozásában szükségessé, illetve lehetségessé teszi a 8.
cikk sérelmének vizsgálatát.
Az ide vezető út hosszú volt, és mint számos egyéb kérdésben, az EJEB ebben
is fokozatosan terjesztette ki az egyezményes védelem körét. 2007-ben, a Pirali
kontra Görögország- ügyben" a bíróság még arra az álláspontra helyezkedett,
hogy a görög állampolgárságot szerzett török menekültnek nincs perbe¬
li legitimációja, mivel nem érintette személyében a görög újságban publikált
1° Information Note on the Court’s case-law 248. http://hudoc.echr.coe.int/eng?i=002-13139
1 28542/05. sz. kérelem.
+ 297 +