Oldal 298 [298]
OCR
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF A Kúria elvileg érzékelte, hogy a szóhasználat , a kormány migrációval kapcsolatos kommunikációjának szemléltetését" célozza, a trágár szavak a szerző felháborodását kívánják szemléltetni, és hogy a bírálat címzettje nem a magyar nemzet, hanem a kormány, mégis arra jutott, hogy a kifejezések súlyosan sértők, és ,a magyar nemzethez tartozók közösségére nézve indokolatlanul bántóak is", mivel , az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól", és , a vélemény kifejezésének ez a formája [...] a közlés üzenetéhez szükségtelenül kapcsolódó, ezért öncélú". A Kúria érvelése számos szempontból bírálható, jelen téma szempontjából azonban az a leglényegesebb, hogy még ha az elemzés kedvéért el is fogadnánk, hogy a sérelmezett kifejezések a magyar nemzetre irányultak, annak vizsgálata elkerülhetetlenül szükséges lett volna, hogy a nem fenyegetett, sőt a többségi demokrácia elveit valló kormány által számos társadalmi kisebbséghez képest vállaltan előnyben részesített társadalmi többséghez tartozó személy méltóságát csorbíthatta-e a szólásszabadság korlátozását megalapozó mértékben olyan kijelentés, amelyet ennek a többségi alapon működő kormányzatnak a bírálatával szoros összefüggésben tesznek. Ezen értékelés hiányában az ilyen pereskedés , bunkósbot?" lehet a társadalmi többség kezében, amit jól szemléltet a Tóta W.-ügy felperesi képviselőjének nyilatkozata, aki a kúriai döntést követően annak a reményének adott hangot, hogy a publicistára és a neki megjelenést biztosító portálra mért , hatalmas csapás" a sajtó és a közélet számára , visszatartó, korlátozó erővel" bír majd." STRASBOURG KÖZBELÉP Azt, hogy nem maradnak jogorvoslat nélkül, akik az Alaptörvényben és a Ptk.-ban nem szereplő csoport tagjaiként szembesülnek gyűlöletbeszéddel, és azok sem, akiket a Ptk. 2:54. § alapján szankcionálnak olyan kijelentések miatt, amelyekkel szemben a társadalmi kontextus miatt nem indokolt a gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi védelem biztosítása, az EJEB legújabb gyakorlata valószínűsíti. 2021. március 4-én hirdette ki az EJEB a Budinova és Chaprazov kontra Bulgária," valamint a Behar és Gutman kontra Bulgária ügyben? hozott ítéleteket. A két ügy ugyanabból a keresetből nőtt ki. Ezt 2006-ban nyújtotta be 18 magánszemély és 68 civil szervezet a bolgár szélsőjobboldali Ataka párt vezetője, Volen Siderov ellen, különböző kisebbségeket gyalázó nyilvános megszólalásai miatt. 7 Hertelendy Gábor: , Gaudi-Nagy Tamás: Épp ideje volt elítélni Tóta W. Árpád gyalázkodását". Magyar Nemzet, 2021. március 25. https://magyarnemzet.hu/belfold/gaudi-nagy-tamas-epp-ideje-volt-elitelni-tota-w-arpad-gyalazkodasat-9567974/ 8 12567/13. sz. kérelem. ° 29335/13. sz. kérelem. + 296 +
