Oldal 297 [297]
FORDÍTVA A LOVON
határozat alapjául szolgáló ügyben az indítványozók az abortusztilalmat támogató
lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni 2016-os tüntetésen bemutatott per¬
formansz miatt indítottak keresetet, míg a 7/2021. (II. 19.) AB határozat alapjául
szolgáló ügyben az indítványozó azért indított pert a HVG kiadója ellen, mert a
hetilap címlapja vallásos tárgyú festmény átalakított változatát használta egyes
közszereplők közpénzekkel kapcsolatos visszaéléseinek kifigurázására. A Kúria
Pfv.IV.20.199/2020/7. számú ítéletével (egyelőre) lezárult ügyben két magánsze¬
mély indított ugyanezen kiadó ellen pert Tóta W. Árpád a Magyar ember nem lop,
csak kalandozik című írása miatt. A véleménycikk a miniszterelnök családjának
korrupciós ügyei kapcsán fejtette ki, hogy fájdalmas európai szankciók hiányában
nem lesz vége a korrupciós gyakorlatnak. A szerző ennek érzékeltetésére a kalan¬
dozásoknak véget vető augsburgi csatát idézte fel, kifejtve, hogy a portyázó , büdös
magyar migransok’”, illetve , magyar banditák" is csupán a megsemmisítő katonai
vereség után hagytak fel a zsákmányszerző hadjáratokkal.
Noha a véleménynyilvánítási szabadság és a felperesek méltósága ütközésének
mérlegelése során a bíróságoknak kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában is
volna módja az állítólagosan sérelmet szenvedett közösség társadalmi helyzetét és
az ügy társadalmi kontextusát mérlegelni, a fenti ügyekben hozott döntések azt
mutatják, hogy a legmagasabb szinten a jogalkalmazók nem érvényesítik ezt a szem¬
pontot, bár néha érzékelik. A 6/2021. (II. 19.) AB határozat például rögzítette ugyan,
hogy a mérlegelés során tekintettel kell lenni ,,a társadalmi környezetre", és , ha egy
közösséget hazánkban történetileg súlyos sérelmek értek, illetve ha a jelenkorban
ismétlődő támadásoknak van kitéve, akkor az adott közösségnek a társadalmon
belüli méltósága sérülékenyebbnek tekinthető", azonban a hátrányos megkülönböz¬
tetés tilalmára és a kereszténységnek az Alaptörvényben rögzített kiemelt szerepére
hivatkozva hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény , nemcsak a társadalmon belül ki¬
sebbségben lévő vallási közösségeknek nyújt védelmet, hanem olyan közösségnek
is, amelyhez tartozó személyek a társadalom egészéhez viszonyítva adott esetben
többséget alkotnak". Ezen az alapon azután az Alkotmánybíróság megsemmisítette
a felperesek keresetét a véleménynyilvánítási szabadság védelmére és az érintett val¬
lási közösség tagjainak tűrési kötelezettségére hivatkozva elutasító kúriai döntést.
Azt a veszélyt, hogy az érintett közösség társadalmi helyzetének figyelmen kí¬
vül hagyása esetén milyen dermesztő hatású eszköz lehet a Ptk 2:54. §-án alapuló
per a többség kezében, meggyőzően érzékelteti a Tóta W.-ügy. Ebben az elsőfokú
bíróság arra jutott, hogy a kiadó megsértette a felperesek méltóságát a magyar
nemzet méltóságát sértő fent idézett kijelentések közlésével. Előírta a sértő kifeje¬
zések eltávolítását a cikkből, elnézést kérő közlemény megjelentetését és összesen
400000 forint sérelemdíj megfizetését. A másodfokú bíróság az ítéletet megvál¬
toztatta, és a keresetet elutasította, végül azonban Kúria a felpereseknek igazat
adva az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
+ 295 +