Seite 296 [296]
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF
Ez a funkció következik a véleményszabadság 30/1992. (V. 26.) AB határozatban
megfogalmazott kitüntetett szerepéből és az azt korlátozó törvények megszorító
értelmezésének kötelezettségéből. A magyar alapjogértelmezésben is mérvadó?
strasbourgi sztenderdet idézve , nyomós társadalmi szükségletnek" kell húzódnia a
legitim célból alkalmazott korlátozás mögött is, és ez a szükséglet a gyűlöletbeszéd
esetében annál reálisabb, minél kiszolgáltatottabb helyzetben van a megcélzott
társadalmi csoport. Nem ugyanaz a társadalmi súlya és az egyéni jogsérelmek
okozására való képessége a kereszténységre nézve dehonesztáló kijelentésnek Len¬
gyelországban, mint Iránban.
Ezt a felismerést próbálta jogszabályi formába önteni a 2007-es törvényjavas¬
lat a ,kisebbségi" kritérium meghatározásával, és Sólyom László is érzékelte a
problémát, amikor beadványában arról beszélt, hogy a kisebbség fogalmát elvi¬
leg lehetne , funkcionálisan, a törvény célját érvényesíteni próbálva" alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság azonban nem vette figyelembe ezt a szempontot, bár Trö¬
csányi László párhuzamos indokolásában megjelent, hogy olyan sérelmes meg¬
nyilvánulások esetében lehetne helye a gyűlöletbeszéd miatti perlésnek, amelyek
esetében a konkrét sérelem alkalmas rá, , hogy a sérelemmel célzott közösség tag¬
jaiban a jogsérelem ismételt bekövetkezése miatti félelmet keltsen".
A jogalkotási folyamatba bekapcsolódó civil szervezetek figyelmeztettek an¬
nak veszélyére, hogy valamiféle kisebbségvédelmi megoldás nélkül bármilyen
szabályozás a többség eszközévé válhat a kritikus hangok elhallgattatására, és
azt javasolták, hogy a csoportmeghatározásban a , védelemre szoruló" kifejezéssel
biztosítsa a jogalkotó a kisebbségvédelmi funkció érvényesülését. Azzal érveltek,
hogy mivel ez az adottság a különbségtétel , tárgyilagos mérlegelés szerinti éssze¬
rű okának" minősül, kiküszöböli a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos
alkotmányossági aggályokat."
A jelenlegi alkotmányozó hatalom többségi demokráciafelfogásából követke¬
zően nem meglepő, hogy az Alaptörvény és a Ptk. szövegébe nem került ilyen ga¬
ranciális kitétel, és az esetjog azt mutatja, hogy a félelmek nem voltak alaptalanok.
A bírósági határozatok gyűjteményében azonosítható hét olyan ügyből, amelyben
a Ptk. 2:54. § (5) bekezdésében felsorolt csoportokhoz tartozó természetes sze¬
mélyek hivatkoztak erre a jogszabályra, négyet indítottak olyanok, akik valamely,
a magyar társadalomban egyértelmű többségben lévő és kiszolgáltatottnak nem
tekinthető csoporthoz tartoznak (két ügyben a magyar nemzethez tartozás, kettő¬
ben a katolikus vallás szolgált a perlés alapjául). Ezek közül háromban született az
elmúlt negyedévben döntés valamely magas bírói fórum előtt. A 6/2021. (II. 19.) AB
5 36/2013. (XII. 5.) AB határozat.
° A Magyar Helsinki Bizottság véleménye a T/6219. sz. törvényjavaslatról. https://helsinki.
hu/wp-content/uploads/MHB. velemeny emberijogibizottsagnak T6219 20080923.pdf
s 294 ¢