Page 295 [295]
FORDÍTVA A LOVON
által is védelemben részesüljön. [...] Ha a véleménynyilvánítás a közösség egészére
vonatkoztatott, a közösség tagjainak megkérdőjelezhetetlen, lényeges [azaz »az
élet minden területét, a személyiség teljességét meghatározóc] tulajdonságával áll
összefüggésben, és akár a közösség létét is megkérdőjelezően szélsőséges, akkor a
közösséghez tartozó személy joggal várhatja a jogrend által biztosított védelmet."
Nemcsak a szabályozásból csendben kikoptatott szexuális orientáció minősül
az alkotmánybírósági gyakorlat értelmében véve lényeges tulajdonságnak, hanem
ilyen a fogyatékosság, a nemi identitás, az életkor is, és egyéb tulajdonságok is mi¬
nősülhetnek ilyennek a kontextustól függően (pl. az egészségi állapot HIV-pozitív
személyek esetén)." Nyilvánvaló, hogy amikor az e tulajdonságok által jellemzett
csoportoknak, illetve tagjaiknak a jogalkotó nem biztosít a Ptk.-ban felsorolt cso¬
portokkal azonos védelmet, akkor , nem kezeli az érintetteket azonos méltósá¬
gú személyként", és , az eltérő kezelésnek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti
ésszerű indoka", tehát a túlságosan szűk taxáció ugyanúgy diszkriminatív, mint a
2007-es szabályozásban a kisebbségi kritérium szerepeltetése volt.
Az Alaptörvény IX. cikkének fent vázolt bizonytalansága miatt nem egyértel¬
mű, hogy ha valaki például az elmúlt időszak homofób vagy idegengyűlölő kor¬
mánypárti megnyilvánulásai miatt személyiségi jogi pert indítana, és a perbeli
legitimáció hiánya miatt elbukott ügye az Alkotmánybíróság elé kerülne, milyen
megközelítést alkalmazna a testület. Ám — a bíróság működésének politikai impli¬
kációit is figyelembe véve -— igen valószínű, hogy úgy ítélné meg: az alkotmányozó
csak bizonyos típusú közösségeknek biztosított ilyen védelmet, így az Alkotmány¬
bíróság nem foglalkozhat az Alaptörvényből kimaradt közösségeket ért gyalázko¬
dás polgári jogi szankcionálhatóságának hiányával.
A KISEBBSÉGVÉDELMI SZEMPONT HIÁNYA
A hatályos magyar szabályozás azonban nem csak azért problematikus, mert
hiányoznak belőle bizonyos csoportok, amelyek gyakran szorulnak védelemre,
hanem azért is, mert nem (vagy csak nehezen) teszi lehetővé annak a kisebbség¬
védelmi funkciónak az érvényesítését, amely a jogintézmény mögött meghúzódik.
: Azt, hogy a jogalkotó tisztában van azzal, hogy az e tulajdonságok alapján meghatározott
csoportoknak szükségük van a gyűlöletbeszéddel szembeni védelemre, jelzi, hogy a Büntető
törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 332. §-ában szabályozott közösség elleni
uszításnál a védett csoportok meghatározása nyitott, és példálózó jelleggel szerepel benne
a fogyatékosság, a nemi identitás és a szexuális irányultság is, márpedig nem kérdés, hogy
egy ezen csoportok ellen gyűlöletre uszító közlés egyúttal a Ptk. kritériumainak is megfe¬
lel, azaz a csoportra és annak tagjaira nézve , súlyosan sértő" és/vagy , kifejezésmódjában
indokolatlanul bántó".
+ 293 +