Seite 293 [293]
OCR
E rendelkezések és az ezeket kibontó bírói döntések számos szempontból kritizálhatók, jelen tanulmányban csak egyet emelek ki, és elemzek az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntéseinek fényében: a gyűlöletbeszéddel szemben védett csoportok meghatározását. AMI A PTK.-BÓL KIMARADT A Ptk. jelenleg csupán néhány típusú közösség vonatkozásában ismeri el a csoporttagok jogát a személyiségi jogi elégtétel követelésére. A rövid és zárt felsorolás hosszadalmas folyamat eredményeként alakult ki, amelyet érdemes áttekinteni, mivel érdekes támpontokat nyújt a végeredmény értékeléséhez. Az Országgyűlés 2007 októberében fogadta el a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) módosításáról szóló törvényt (T/3719. számú törvényjavaslat), azonban Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A törvény új 76/A. §-t illesztett volna a régi Ptk.-ba, amelynek értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelentette volna az a sértő megnyilvánulás, amely , faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik". A köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy amennyiben a ,atársadalmon belüli kisebbség" fogalma pusztán számbeli kisebbséget jelent, úgy a rendelkezés diszkriminatív, mivel a jogérvényesítési lehetőség vonatkozásában létrejövő különbségtétel nem indokolható. Elképzelhetőnek tartotta ugyan, hogy a ,társadalmon belül kisebbségben vannak" kifejezést , funkcionálisan, a törvény célját érvényesíteni próbálva, mindig az adott helyzetre" kell vonatkoztatni, azonban úgy vélte, hogy ebben a normaszöveg nem ad kellően egyértelmű eligazítást, és ,ez a bizonytalanság [...] a jogállamisággal [...] összeegyeztethetetlen". Az Alkotmánybíróság osztotta az aggályokat. 96/2008. (VII. 3.) AB határozatában arra jutott, hogy , tekintettel a személyiséget meghatározó, csoportképzésre alkalmas tulajdonságok sokaságára, valamint a közösséghez tartozó egyén önrendelkezésén alapuló fellépésének lehetőségére", a nyílt végű felsorolás parttalanná teszi a véleménynyilvánítás korlátozásának lehetőségét. A diszkriminációtilalommal kapcsolatban a testület rámutatott: , amikor a védelem tárgya olyan közösséget jellemző tulajdonság, amely a társadalom egészéhez viszonyított többséget jellemzi, a magukat a közösséghez tartozónak tekintő személyek, lényegében számbeli többségükre tekintettel védelem nélkül maradnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a szabályozás nem kezeli az érintetteket azonos méltóságú személyként, ugyanakkor az eltérő kezelésnek nincs a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka." + 291 +
