Seite 292 [292]
FORDÍTVA A LOVON: A KÖZÖSSÉGEK MÉLTÓSÁGÁT
VÉDELMEZŐ MAGYAR JOGSZABÁLYOK ÉRTÉKELÉSE
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGÁNAK A KÖZÖS¬
SÉGEKET SÉRTŐ KIJELENTÉSEKKEL KAPCSOLATOS
ÍTÉLETEI FÉNYÉBEN
——o—
KÁDÁR ANDRÁS KRISTÓF!
Hosszan küzdött a magyar jogalkotás azzal a kérdéssel, hogy mihez kezdjen az
egész társadalmi csoportokat gyalázó, de a büntetőjogi fellépést megalapozó gyű¬
löletbeszéd szintjét el nem érő megnyilvánulásokkal. Az Alkotmánybíróság már
a 30/1992. (V. 26.) AB határozatban kimondta, hogy ,a közösségek méltósága a
véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. [...] A közösségek mél¬
tóságának hatékony védelmére azonban más [a büntetőjogon kívüli] jogi eszköz,
például a nem vagyoni kártérítés alkalmazási lehetőségeinek bővítése is alkalmas."
Azonban a bírói gyakorlat következetesen elutasította, hogy elismerje a nyilvános
kijelentésekben támadott közösségek egyes tagjainak perbeli legitimációját, amikor
azok személyiségi jogi perben próbáltak elégtételt venni valamely, az identitásuk
szempontjából meghatározó társadalmi csoportot ért, adott esetben súlyosan diszk¬
riminatív megnyilatkozások miatt, így egyértelművé vált, hogy amennyiben az ilyen
közléseket a jogalkotó szankcionálni kívánja, jogszabálymódosításra van szükség.
Több sikertelen próbálkozás után végül a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.
évi V. törvény (Ptk.) 2:54. § (5) bekezdése , ragadt meg" a jogrendszerben. Eszerint
sa közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő,
a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség¬
hez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan
sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés
megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi
jogát érvényesíteni". A rendelkezés alkotmányos megalapozást is kapott az Alap¬
törvény negyedik módosításával, amelynek eredményeként a IX. cikk kiegészült
a következő (5) bekezdéssel: , a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása
nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek
méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvény¬
ben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás
ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni."
1 Tärselnôk, Magyar Helsinki Bizottsäg.
+ 290 +