Oldal 283 [283]
MÍTOSZOK ÉS EMBERI JOGOK A , POST-HUMAN RIGHTS" KORSZAKBAN
láthatatlanok. Fallal körülkerített, letelepedett, földművelő őseink tárgyi emlékei
éppen a letelepedett életforma miatt maradtak ránk, míg az állandóan vándorló
csoportok kultúrája eltűnt. Így könnyedén értelmezhetjük velük szemben a hala¬
dást, és a szabadságukat és egészségüket a letelepedett városállamokkal szemben
megőrző barbárok a veszély képzetét kelthetik."
Közkeletű az az értékelés, hogy a modern racionalizmus, tudományos világkép,
az ész világossága a civilizáció alapja. Az ösztönszerű, érzelmi, misztikus a barbár¬
hoz tartozik. A humanizmus, az egyéni autonómia, a méltóság és az emberi jogok
e racionalizmus örökösei. A technikai racionalitás feltétlen üdvözlése azonban
szintén kétségeket ébreszt.
E kétségek legradikálisabb filozófiai megfogalmazását Adorno a barbarizmus
fogalmával jelzi." A technikai racionalitás, a tömegkultúra, az instrumentális ész
uralma jelzi a kultúra gyengeségét, képtelenségét arra, hogy az emberi természetet
megváltoztassa. Nem volt képes a holokauszt megelőzésére sem, a kanti program
még mindig beláthatatlan távolságban van, az ember nem szabadult fel a maga
okozta gyámkodás alól. Az univerzális ész kudarcot vallott, sokkal visszafogottabb
utópikus programot lehet magunk elé tűzni: legalább a barbarizmusbáól jöjjünk ki!
Ennek súlyos akadálya a tömegkultúra és a fogyasztás által újratermelt hegemón
tudat. Ez a tudat a kritikai szellem és a szembenézés helyére az azonosságot, a
hasonlóságot, a gondolat helyére az élvezetet helyezi. Így áll elő a másik kizárása,
a homogenitás, az egyedi elvesztése a tömegben. A tömegkultúra barbarizmusa
mellett a modernitás alapvető episztemológiai erőszakot is intézményesít: a , tárgy
megerőszakolását". A fogalmi kategorizáció önkénye, a fogalmak alá rendelés re¬
dukciója is a hegemonikus tudat része, és a pozitivista kvantifikáló szemlélethez
valamint elidegenedett, bürokratikus látásmódhoz vezet. Ez az a pont, ahol a hu¬
manitárius jogászi illúziók fennakadnak. A kodifikált emberi jogok, jogérvényesítő
intézmények és jogvédő nyelvezet része ennek az erőszaknak.
A JOGOK MÍTOSZA
Jeremy Bentham talán az első nagy hatású kritikusa a természetből eredő jogok
koncepciójának." A velünk születő jogosultságok legfeljebb híveik szubjektív vá¬
gyait jeleníthetik meg. Az emberi jogokat nem lehet metafizikailag megalapozni.
Ami nem jelent morális semlegességet, hiszen a jog igazolása a boldogság lehető
5 Scott, James C.: Against the Grain. A Deep History of the Earliest States. New Haven, CT,
Yale University Press, 2018.
Barbarism. criticallegalthinking.com
7 Schofield, Philip: „Jeremy Bentham’s »Nonsense upon Stilts«”. Utilitas, Vol. 15. 2003.
No. 1. 1-26.
+ 281 ¢