Oldal 269 [269]
OCR
A NE BIS IN IDEM ELVE ÉS AZ ÜGYÉSZSÉG Erre alapozva úgy vélte, hogy a Be. 398. §-ban foglalt megszüntető okok közül valamennyi nem formai eljárásjogi akadályt képező ok jogerőképes megszüntető ok lehetne minden esetben, ha az ügyben terhelt szerepel, mivel a nyomozás során a megalapozott gyanú képezi azt a jelenleg jól meghatározható pontot, amelyet megelőzően olyan érdemi vizsgálat történt, amelyet az Európai Unió Bíróságának esetjoga a 2007. évi CLXVIII. törvény 2. §-ával kihirdetett Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Keretébe illesztett schengeni vívmányok részét alkotó Schengeni Végrehajtási Egyezmény 54. cikke értelmében vett jogerőképes határozatként történő elismerés egyik feltételeként meghatároz, ebből következően a terhelttel szemben hozott megszüntető határozatok esetében merülhet fel az eljárás folytatásának korlátozása. A Be. rendszerének megfelelően ugyanakkor a nyomozást követő eljárás akadályát úgy lehet koherensen megteremteni, ha azt a bírósági szakban lévő megszüntető okok rendszerében szabályozzák. Az eredeti elképzelés mindazonáltal úgy vélte, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség által megszüntetett eljárás jogi okból történő folytatásának lehetősége kizárt, a ténybeli okokból történő folytatást a perújítás és a felülvizsgálat esetei mentén lehet számba venni. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor szükségesnek tartotta a jogi okból történő korlátozott folytatás lehetőségének megteremtését figyelemmel arra, hogy az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, így az igazság megállapításának igényét kell hogy szolgálja az ilyen esetekben is. Ezért azt javasolta, hogy a jogi okból történő folytatást határidőhöz kell kötni, és ennek elteltével lehet biztosítani az eredetileg megkívánt jogerős határozat minősége elérését. E javaslat racionalitását alátámasztja, hogy ha a bíróság jogerős határozatának jogi okból történő rendkívüli felülvizsgálatára van jogi lehetőség, akkor a nyomozó hatóság és az ügyészség ilyen teljes jogerővel nem bíró határozatánál ezt a lehetőséget nyilvánvalóan nem lehet kizárni. Az ügyészség a , nyomozási jogerő" áttörését szélesebben kívánta meghatározni, mint az Igazságügyi Minisztérium eredeti elképzelései. A tényazonosságon túlmutató új bizonyíték mellett szabályozni javasolta az , új körülmény" felmerülését is. A módosítás így tartalma szerint továbbra is az eljárás megszüntetését követően felmerült ténybeli nóvumokat jelenítené meg, azonban nem vezethetne indokolatlan szűkítő értelmezéshez. A kodifikáció során egyetértés volt abban, hogy a bíróság a Be. 400. § (5) bekezdésének b) pontjában írt rendelkezésben az eljárás megszüntetésétől számított hat hónapon túl rendelje el az eljárás folytatását. Végig következetes volt azonban az ügyészségi álláspont abban, hogy a ne bis in idem hatását csak ügyészségi határozat válthatja ki. Ennek indokául az az álláspont szolgált, hogy az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdése szerint az ügyészség független, az igazságszolgáltatás + 267 +
