Seite 262 [262]
POLT PÉTER
miatt a kétszeri eljárás alkotmányos jelentőségű tilalmából következő relatív el¬
járási akadály fogalmazódik meg." Az alapelvi jelentőséget hangsúlyozta az Al¬
kotmánybíróság a 33/2013 (XI. 22.) alatti határozatában, amely szerint az állam
büntetőhatalmának korlátját jelentő eljárási elvnek számít az Alaptörvény XXVIII.
cikkében foglalt alkotmányos garanciarendszer, valamint a büntetőeljárási törvény
alapelvei között nevesített kétszeres értékelés tilalma is. Ezen alkotmányos rendel¬
kezések a res iudicata, valamint a ne bis in idem elvek összekapcsolásán keresztül
relatív eljárási akadályt fogalmaznak meg az elbírált büntetendő cselekmények
tekintetében.?
A Be.-ben ennek megfelelően alapelvi rendelkezésként jelenik meg a ne bis in
idem elve. A Be. 4. § (3) bekezdése szerint ,, büntetőeljárás nem indítható, illetve
a megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha az elkövető cselekményét már
jogerősen elbírálták, kivéve a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges
eljárások esetét".
A Be. a ne bis in idem elvét tehát büntethetőségi akadályként jelöli meg.
A Kommentár rámutat arra, hogy a Be. ezen elv alapján csak a res iudicata esetére
rendelkezik annak két következményét nevesítve, kivételt teremtve ugyanakkor
a rendkívüli jogorvoslati eljárások és egyes különleges eljárások esetére." A tör¬
vény e körbe vonja az alaki halmazatot, amikor a (4) bekezdésben kimondja, hogy
a (3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető egy cselekménye több
bűncselekményt valósít meg, a bíróság azonban — a vád szerinti minősítésnek
megfelelően — nem a vádirati tényállás szerint megállapítható valamennyi bűncse¬
lekmény miatt állapítja meg a terhelt bűnösségét. Azonos tényállás mellett akkor
sem indítható büntetőeljárás, ha a felelősséget a bíróság a szabálysértési eljárásban
hozott határozatával állapította meg, és nem folytattak az ügyben szabálysértési
perújítási eljárást." E szabály tekintetében van jelentősége annak az alkotmány¬
bírósági állásfoglalásnak, mely szerint:
»az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése tekintetében egy eljárás abban
az esetben büntető jellegű, ha valamely természetes személy által megvalósított
jogellenes cselekmény miatti felelősségre vonásra irányul, amennyiben az eljárás
során alkalmazandó jogkövetkezmény büntetésnek minősül, azaz — célját és hatá¬
sát tekintve — megtorló jellegű és prevenciót szolgáló joghátrány."
Az Alkotmánybíróság tehát kimondta, hogy alkotmányosan nem egyeztethető
össze a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmával annak a lehetősége, hogy
® 42/1993. (VI. 30.) AB határozat 4. pont.
" 33/2013. (XI. 22.) AB határozat 3. pont.
10 Polt Péter (szerk.): Kommentár a büntetőeljárási törvényhez. 1. köt. Budapest, Wolters
Kluwer, 2018. 50.
1! Be.4.$ (5) bekezdes.
12 8/2017. (IV. 18.) AB hatärozat 3.1. pont.
+ 260 +