Oldal 252 [252]
OCR
Kiss ANNA d) A női tanú vallomásában azt is elmondja, hogy látta, miszerint a szúrás felülről lefelé történik. Mivel a vádlott 15 cm-rel alacsonyabb, mint a sértett, ezért így semmiképpen sem történhetett a bűncselekmény elkövetése. (Ehhez az egyik esküdt azt is hozzátette, hogy az ő tapasztalata szerint az ilyen esetekben mindig alulról felfelé szúrnak.) e) A vádlott azzal védekezik, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában ő már nem volt otthon. Éjfélkor ugyanis elhagyta a lakásukat, elment moziba, de őrizetbe vételekor már nem emlékezett arra, hogy miről szólt a film, és a szereplőket sem tudta felsorolni. A 8. esküdt a 4. esküdt kérdésére kijelentette, hogy ő is volt pár nappal ezelőtt moziban, de sem a film címére, sem a szereplők nevére nem emlékszik. Rámutatott továbbá arra is, hogy a vádlott érzelmileg felzaklatott állapotban volt, amikor először kihallgatták, hiszen az apja holtteste feküdt a másik szobában. A 8. számú esküdt csoportdinamikai szempontból konstruktív csoporttagként jelenik meg a drámában, mivel a felsorolt ellentmondásokat ő tárja fel. A drámából kiderül, hogy a 8. esküdt szavazata miatt a többiek is kénytelenek újra átgondolni a tárgyaláson hallottakat, látottakat: a csoport igazi munkája lényegében ezzel indul el; az esküdtek ekkor veszik sorra az addig elfogadott tanúvallomásokat, újraértékelik a tényeket, a biztosnak tűnő adatokat; valamennyi bizonyítási eszközt egyenként és összességében is megvizsgálják, ahogy az tisztességes eljárásban el is várható. Ez a jogi értelmezés, de vajon milyen szociálpszichológiai magyarázata van ennek? Csepeli György szerint, ha egy csoportban a tagok kisebbsége határozott meggyőződésű és az ide tartozók , jól kidolgozott alternatív ítéletekkel vagy vonatkoztatási keretekkel rendelkeznek, akkor esélyük van a többség befolyásolására", ? illetve a döntés megvaltoztatasara. A dramaban is éppen ez torténik. A 8. szamü esküdt meggyőző fellépése következtében egyre többen elbizonytalanodnak, és megváltoztatják szavazatukat, kivéve a 3. számú esküdtet, aki a legtovább kitart amellett, hogy bűnös a vádlott, de a dráma végére ő is csatlakozik a csoport többi tagjához, és egybehangzóan kimondják: nem bűnös. Ha csoportdinamikai szempontból nézzük a 3. számú esküdtet, akkor ő dekonstruktív csoporttagként jelenik meg a dráma elején, de a végére a csoportnak köszönhetően megváltozik.? 8 Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. 429. " Yalom: i. m. 297—307. + 250 +
