Page 251 [251]
BŰNBE ESŐ ESKÜDTEK
döntésüket nehezen tudják meghozni, bár kezdetben nagyobb az esély a bűnösség
kimondására. A csoportdinamika itt veszi kezdetét, és addig abba sem marad,
amíg az esküdtek el nem jutnak a dráma végéig, amikor végül is mind a tizenket¬
ten ki tudják mondani, hogy , nem bűnös". Addig viszont a 12 dühös embernek
egyesével is, de mint csoportnak is nagy utat kell megtennie.
A zárt tanácskozás előtti tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján
még úgy tűnik, hogy egyértelmű a történeti tényállás: a vádlott megölte a sértettet.
Ez nyilvánvaló mind a 12 esküdt számára, de a 8. számú esküdt a zárt tanácsko¬
záson, nem sokkal az első szavazás előtt kételkedni kezd, úgy érzi, nem fair, ha
alapos átgondolás nélkül szavazza meg a vádlott bűnösségét, ezért azt mondja az
első szavazás alkalmával, hogy nem bűnös, nem kis bonyodalmat indítva el ezzel.
Ő mutat rá arra, hogy számos, a tárgyaláson elhangzó bizonyíték semmiképpen
sem állja meg a helyét, ezekre nem lehet bűnösséget kimondó döntést alapozni.
Néhány példa a kételkedésének alapjául szolgáló tényekre:
a) Az idős férfi tanú a tárgyaláson a vallomásában kijelenti, hogy amikor zajt
hallott, odament a lakásának az ajtajához, és látta, hogy a vádlott lerohan a lép¬
csőn. A zaj észlelése és a vádlott megpillantása között kb. 15 másodperc telhetett
el a tanú vallomása szerint.
A drámából kiderül, hogy a tanú és az áldozat lakása egymás fölött van, és
teljesen egyforma mindkettő, azonos beosztású ugyanolyan két lakásról van szó.
A lakás alaprajza és a méretek alapján rekonstruálni lehet, hogy mennyi idő alatt
érhetett el a tanú a lakása ajtajáig. A drámából az is kiderül, hogy a távolság 12
méter, így ezt a szakaszt 42 másodperc alatt tehette meg az idős tanú, aki ezzel
szemben azt vallotta, hogy ő kb. 15 másodperc alatt ért az ajtóhoz. Ez kizárt volt
az ő esetében.
b) Ugyanez a tanú a vallomásában azt is állítja, hogy a vádlott kiabált a sértettel,
és hallotta, amikor a vádlott azt kiáltja: , Megöllek!"
Mivel a tanú lakásának ablaka mellett közvetlenül magasvasút halad el, és a
tanú ablaka a bűncselekmény elkövetésekor nyitva volt, így a háttérből behallat¬
szódó nagy Zaj miatt a tanú nem hallhatta, hogy mit mond a vádlott a sértettnek.
c) Az egyik női tanú szerint a bűncselekmény elkövetésének pillanatában haladt
el a mmagasvasúton a vonat. Ennek ablakain keresztül látta, amint a vádlott leszúrja
az apját, vagyis a sértettet.
A tárgyaláson viszont kiderült, hogy a tanú szemüveges, de ezt éjszaka nem
viseli. A bűncselekmény idején már le is vette a szemüvegét, és éppen az ágyához
ment, amikor még kinézett az ablakon. Vallomása szerint az elsuhanó vonat ab¬
lakán keresztül meglátta a vádlottat, kezében a késsel. Azt is látta, hogy a vádlott
leszúrja a sértettet.
A tanú szemüveg nélkül nem láthatta tisztán a vádlottat, aki kb. 20 méterrel
távolabb volt.
s 249 «