Page 250 [250]
OCR
Kiss ANNA Így a drc-ámában szereplő esküdtek csoportja megfelel a yalomi értelemben vett csoportalakítás és csoportműködés feltételeinek." Tanulmányomban a 12 dühös ember című" dráma kapcsán kitérek arra, hogyan kerül össze a 12 dühös ember (az esküdtek kiválasztása), továbbá a csoportdinamikai folyamat egyes szakaszaira jellemző sajátosságok figyelembevételével azt is vizsgálom, milyen erők hatnak a csoportban, és hogyan változnak a tagok között kialakuló erőviszonyok. Vajon az esküdtek — mint csoporttagok — az eredeti véleményüket miért változtatják meg, milyen okok vezetnek erre, hogyan történik ez, és miért van az, hogy az esküdtek közül többen is hosszabb ideig kiállnak eredetileg kimondott döntésük mellett? A DRÁMA CSELEKMÉNYÉNEK CSOPORTDINAMIKAI SZEMPONTÚ NARRATÍVÁJA 1957-et írunk. New Yorkban vagyunk, a bíróságon, az esküdtek szobájában, forró nyári délutánon. Nagy súlyt tett az amerikai igazságszolgáltatás a 12 esküdtnek kiválasztott polgár vállára. Az elmesélt történetben nem azt látjuk, amit az amerikai filmekben már megszoktunk, nem részletesen bemutatott amerikai büntetőpernek vagyunk tanúi; a dc-áma középpontjában sem a vádlott sorsa áll, hanem az esküdtek közötti viszony alakulását követi végig a mű. Az olvasó olyan csoportdinamikai folyamat részese, amelyben fontos kérdésről folyik a disputa. Az esküdteknek arról kell dönteniük, hogy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt, bűnös-e abban, amivel vádolják. Vajon hogyan jut el 12 különböző habitusú ember a közös döntés meghozatalához? Csoportdinamikai szempontból Reginald Rose 12 dühös ember című drámájának narratológiájában tehát nem az a meghatározó, hogy mi a vád (egy társadalom perifériáján élő, fiatal felnőtt korú vádlott egy késsel megölte az apját), hanem sokkal inkább az, hogy az esküdtek zárt tanácskozásán mi történik. A csoport tagjai, az esküdtek különböző rangú és rendű amerikai állampolgárok. Ha úgy döntenek, hogy bűnös a vádlott -— bár a büntetés kiszabása nem az ő feladatuk, csak annak megállapítása, hogy a terhére rótt bűncselekményt a vádlott elkövette-e, vagy sem -, akkor az elítélt büntetése: halál (villamosszék általi kivégzés). Úgy tűnik a dráma folyamán, hogy a döntéshez szükséges 12 egyhangú szavazat nem jön össze sem a bűnös, sem a nem bűnös kimondása tekintetében. Az esküdtek a 6 "Lásd Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. IV. átdolgozott kiadás. Budapest, Animula, 2001. 202-323. A filmmel kapcsolatban lásd Bányai Ferenc — Nagypál Szabolcs: , Jogtudomány és filmművészet. A Tizenkét dühös ember elemzése”. Jogelméleti Szemle, 2013. 1. sz. 3-14. + 248 «
