Seite 250 [250]
Kiss ANNA
Így a drc-ámában szereplő esküdtek csoportja megfelel a yalomi értelemben vett cso¬
portalakítás és csoportműködés feltételeinek."
Tanulmányomban a 12 dühös ember című" dráma kapcsán kitérek arra, hogyan
kerül össze a 12 dühös ember (az esküdtek kiválasztása), továbbá a csoportdina¬
mikai folyamat egyes szakaszaira jellemző sajátosságok figyelembevételével azt is
vizsgálom, milyen erők hatnak a csoportban, és hogyan változnak a tagok között
kialakuló erőviszonyok. Vajon az esküdtek — mint csoporttagok — az eredeti vé¬
leményüket miért változtatják meg, milyen okok vezetnek erre, hogyan történik
ez, és miért van az, hogy az esküdtek közül többen is hosszabb ideig kiállnak
eredetileg kimondott döntésük mellett?
A DRÁMA CSELEKMÉNYÉNEK
CSOPORTDINAMIKAI SZEMPONTÚ NARRATÍVÁJA
1957-et írunk. New Yorkban vagyunk, a bíróságon, az esküdtek szobájában, forró
nyári délutánon. Nagy súlyt tett az amerikai igazságszolgáltatás a 12 esküdtnek ki¬
választott polgár vállára. Az elmesélt történetben nem azt látjuk, amit az amerikai
filmekben már megszoktunk, nem részletesen bemutatott amerikai büntetőpernek
vagyunk tanúi; a dc-áma középpontjában sem a vádlott sorsa áll, hanem az esküdtek
közötti viszony alakulását követi végig a mű. Az olvasó olyan csoportdinamikai
folyamat részese, amelyben fontos kérdésről folyik a disputa. Az esküdteknek ar¬
ról kell dönteniük, hogy a vádlott elkövette-e a bűncselekményt, bűnös-e abban,
amivel vádolják.
Vajon hogyan jut el 12 különböző habitusú ember a közös döntés meghozata¬
lához?
Csoportdinamikai szempontból Reginald Rose 12 dühös ember című drámájá¬
nak narratológiájában tehát nem az a meghatározó, hogy mi a vád (egy társadalom
perifériáján élő, fiatal felnőtt korú vádlott egy késsel megölte az apját), hanem
sokkal inkább az, hogy az esküdtek zárt tanácskozásán mi történik. A csoport
tagjai, az esküdtek különböző rangú és rendű amerikai állampolgárok. Ha úgy
döntenek, hogy bűnös a vádlott -— bár a büntetés kiszabása nem az ő feladatuk, csak
annak megállapítása, hogy a terhére rótt bűncselekményt a vádlott elkövette-e,
vagy sem -, akkor az elítélt büntetése: halál (villamosszék általi kivégzés). Úgy
tűnik a dráma folyamán, hogy a döntéshez szükséges 12 egyhangú szavazat nem
jön össze sem a bűnös, sem a nem bűnös kimondása tekintetében. Az esküdtek a
6 "Lásd Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. IV. átdolgozott kia¬
dás. Budapest, Animula, 2001. 202-323.
A filmmel kapcsolatban lásd Bányai Ferenc — Nagypál Szabolcs: , Jogtudomány és filmmű¬
vészet. A Tizenkét dühös ember elemzése”. Jogelméleti Szemle, 2013. 1. sz. 3-14.
+ 248 «