OCR
KARSAI KRISZTINA Kölcsönös elismerés korlátok nélkül vagy elévülési forum shopping Az irányelvben meghatározott bűncselekmények miatti büntetőeljárásokkal kapcsolatosan az újonnan létrehozott Európai Ügyészségnek"? van kompetenciája — a megerősített együttműködésbe belépett tagállam esetén." Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 39. cikke szerint, ha a vádhatósági eljárás lefolytatása az eljáró delegált európai ügyész" tagállamának joga értelmében lehetetlenné vált, az állandó tanács" az eljáró delegált európai ügyész által benyújtott jelentés alapján úgy határozhat, hogy valamely személlyel szemben megszünteti az eljárást a vádhatósági eljárásra vonatkozó, a nemzeti jogban előírt elévülési idő lejárta alapján. Ezen szabály azonban nem zárja ki azt, hogy másik tagállamban másik delegált európai ügyész esetlegesen folytassa az eljárást. Mivel itt olyan ügyekről van szó, amelyeknél több tagállamnak is van joghatósága, nem kizárt, hogy a többi érintett tagállam eltérő elévülési időkkel (a minimumot meghaladóan) illesztette be az irányelvi rendelkezéseket, így előfordulhat, hogy az elévülési idő nem járt le a másik tagállamban. Erről ugyan nem szól a rendelet, de egyszerű határozattal ki lehet jelölni másik delegált európai ügyészt az eljárásra. Ha az ügy a tagállamból indul, és a tagállamban észlelik az Európai Ügyészség hatáskörébe eső bűncselekmény elkövetését, akkor erről tájékoztatja a tagállami hatóság az Európai Ügyészséget, amelyik eldönti, hogy kívánja-e gyakorolni hatáskörét. Amennyiben ebben a 3 Karsai Krisztina: , A kívülmaradás lehetetlensége — az Európai Ügyészség működésének várható hatásai a kimaradó tagállamokban". Magyar Jog, 65. évf. 2018. 12. sz. 670-678; Transparency International Magyarország: Az Európai Ügyészség és Magyarország: Kihívás vagy elszalasztott lehetőség? Budapest, 2021. április 7. https://transparency.hu/wp-content 4 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről. HL L 283 2017. október 31. 1—71. (EÜ rendelet) A delegált európai ügyészek az Európai Ügyészség nevében járnak el saját tagállamukban, és a nemzeti ügyészekkel azonos jogkörökkel rendelkeznek a nyomozás, a vádhatósági eljárás és az ügyek bíróság elé vitele tekintetében az e rendeletben rájuk ruházott különleges jogkörökön és jogálláson túlmenően, e jogkörökre és jogállásra is figyelemmel és az e rendeletben előírt feltételek mellett. A delegált európai ügyészek felelnek az általuk indított, nekik kiosztott, illetve a saját hatáskörbe vonás jogára hivatkozással általuk átvett nyomozásokért és vádhatósági eljárásokért. A delegált európai ügyészek követik az adott üggyel megbízott állandó tanács iránymutatásait és utasításait, valamint az ügyet felügyelő európai ügyész utasításait. A delegált európai ügyészek felelnek továbbá az ügyek bíróság elé viteléért, így különösen jogkörrel rendelkeznek arra, hogy a bírósági eljárás során indítványt tegyenek, a bizonyításfelvételen részt vegyenek, és igénybe vegyék a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket (EÜ rendelet 13. cikk). Az adott ügyet felügyelő, döntéshozó ügyészi tanács, az eljáró európai ügyész meghatározott esetekben dönthet csak egyedül. Az állandó tanácsok ellenőrzik és irányítják a delegált európai ügyészek által folytatott nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat. Az állandó tanácsok biztosítják továbbá a határokon átnyúló ügyekben a nyomozások és vádhatósági eljárások koordinációját, valamint a releváns határozatok végrehajtását. (EÜ rendelet 10. cikk) + 244 +