Page 230 [230]
OCR
KADLÓT ERZSÉBET Tény, hogy a hatályos büntetőeljárási törvény preambuluma általános célként tartalmazza a tisztességes eljárás elvét, ez azonban gyakorlati értéken mérve , nem ugyanaz". Preambulumra az ítélkezési gyakorlat legfeljebb kivételesen, kapcsolódó jelleggel épít eljárási szankcióval járó következményt, és a hétköznapokban van annak jelentősége, hogy a fegyveregyenlőség követelménye — megannyi alkotmánybírósági és EJEB-döntés ellenére — kifejezetten , rosszul pozicionált" jog. A napi gyakorlatban az elv érvényesülésének alsó tartományába sorolható olyan részkövetelményei is gyakorta csorbát szenvednek, amelyeket egyébként tételes jogi rendelkezések előírnak. Ilyen például nyomozási szakaszban az iratokhoz való hozzájutás vagy a védelem oldaláról érkező indítványok kezelése. Szinte (újra) általános gyakorlat, hogy a fogva lévő terhelt a letartóztatás meghosszabbításakor az iratokat egyáltalán nem, vagy hiányosan, a védője pedig csak késedelmesen, az ülés napján vagy előtte kapja meg, egyes esetekben pedig lényeges tartalomhoz egyikük sem jut hozzá. Lehet persze arra hivatkozni, hogy — miközben alapjog — a független, törvényes bíróhoz való jog sem része a Be.-nek, továbbá sok egyéb, fontos garancia sem kapott helyet az általános rendelkezések között. A helyzet azonban mégsem ugyanaz. A bírói függetlenség követelménye, ha nem is az eljárási törvényben, de a minősített többséget igénylő, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (és persze az Alaptörvényben) , mégiscsak" szerepel; s erre (szerencsére) kellően érzékeny a bírói kar. Hasonlóképpen: a törvényes bírótól való elvonás tilalma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény tételes szabálya, tartalma az eljárási törvény hatáskörre illetékességre vonatkozó rendelkezéseiben is helyet kapott. Az is csak a probléma hárítására alkalmas, hogy az EJEB a tisztességes eljáráshoz kapcsolódóan igen nagy számú -— a Bárd Károly által alkalmazott finom distinkció? szerint —, az ártatlanok elítélésének megelőzéséhez és az igazság kiderítéséhez szükséges jogot kibontott az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, s ezeket sem sorolták fel teljes körűen. Ráadásul ez a megközelítés még az előzőnél is kevésbé hiteles. Ezek meghatározó többsége (olykor több helyen is) tetten érhető a Be. tételes rendelkezéseiben, adott eljárási szakaszra vagy konkrét jogintézményre vonatkozó szabályaiban." Tételes jogi szabályt kell ahhoz megszegni, hogy a 12 Bárd Károly: Emberi Jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2007. A hallgatás joga vagy az ab instantia eljárás korrekciós szabályai, a bizonyítás törvényességére vonatkozó részletrendelkezések, a tényállás megállapításához kapcsolódó minimum követelmények megsértése kirívó esetektől eltekintve nem fordul elő. A , materiális igazság" és eljárási igazság közötti választás, és utóbbinak a bizonyítás középpontjába állítása körében az új Be. is erősen távolságtartó az EJEB-gyakorlattal szemben. Azt azonban Bárd Károly bemutatja (más tanulmányaiban is), hogy ez a jogalkotói , választás" önmagában még nem szükségszerűen juttatja az ügyeket az EJEB színe elé. Az azonban számomra már 13 + 228 +
