OCR
BÁNÁTI JÁNOS — MÁTYÁS DÉNES feladatok ellátását, hiszen az egyes eljárási pozíciók egy személyben történő összpontosulása az egyes eljárásbeli szerepek egymásnak ellentmondó sajátosságaiból fakadóan zárnák ki az adott jogi tevékenység hatékony ellátását, nem is beszélve az esetlegesen felmerülő morális kérdésekről. A jelenleg hatályos szabályozás normái azonban olyan gyakorlati problémák felmerülésére adhatnak alapot, amelyeket nyilvánvalóan nem kívánt a jogalkotó. A jelen pontban vizsgált Be.-rendelkezés ilyen aggályos jogi helyzetet idézhet elő azzal, ha a szóban forgó kizárási okot olyan esetekben is kötelezően alkalmazzák, amikor a korábban, nem azonos ügyben szereplő, eltérő pozícióban eljáró, nem azonos jogalanyok mellett közreműködő ügyvédet — korábban előre nem látható — ügyegyesítés következtében zárják el valamennyi személy képviseletétől. Jelen dolgozat szerzői e helyütt csupán jelezni kívánják, hogy mindazok mellett, hogy méltánytalannak tűnhet egy korábban nem tilalmazott eljárásrendhez hirtelen a védő szempontjából legszigorúbb eljárásjogi jogkövetkezményt (kizárás) fűzni, megállapítható, hogy egyébként is alkotmányossági kérdéseket vethet fel, ha az utóbb bevezetett szigorúbb szabályok a védő korábbi, megengedőbb jogszabály hatálya alatti eljárására tekintettel vezetnek a védő kizárásához, állapítanak meg tehát hátrányosabb jogkövetkezményeket. ZÁRÓ GONDOLATOK Jelen dolgozat elején 2018 nyaráról emlékeztünk meg, az előzőekben felvetett problémák és kihívások summázata érdekében azonban még korábbra célszerű visszatekinteni. A jelen írás vizsgálódásának tárgyát képező eljárási törvény , bölcsőjét" az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül 2013-ban életre hívott Kodifikációs Bizottság képezte, amely a munka kezdetén lefektette a megalkotásra váró jogszabály vezérelveit. Ezek a következőképpen voltak összefoglalhatóak: a büntetőeljárás gyorsítása, egyszerűsítése és hatékonyságának növelése az eljárási elvek és garanciák csorbítása nélkül. A koncepció a nyomozás és a tárgyalási szak egymáshoz való viszonyának alapvető átrendezését is javasolta, leszögezve, hogy: , A védő eljárása a nyomozásban különösen fontossá válik, ezért a törvénynek a lehető legszélesebb jogosítványokat kell biztosítania a védő számára az eljárási cselekményeknél történő részvételre, az iratok megismerésére, indítványtételre, és a terhelttel való kommunikációra, még annak kihallgatása során is." Az előző oldalakon bemutatott újszerű problémák kapcsán megfogalmazott nem kevés kritikai megállapítás alapján sajnos részben igaza lehet azon hangoknak, amelyek szerint az új Be. megalkotásával elérni kívánt célok maradéktalanul «198 +