Oldal 163 [163]
OCR
A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOGI NORMÁK ALKALMAZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI... A háborús fosztogatás bűncselekményét a büntető törvénykönyv 154. §-a szabályozza, amelynek értelmében: (1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartásához szükséges javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos katonai szükséglet indokolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A miniszteri indokolás szerint a bűncselekmény szabályozása megfeleltethető a Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xiii) alpontjának, amely kimondja, hogy háborús bűncselekménynek minősül az , ellenség vagyontárgyainak elpusztítása vagy elvétele, kivéve, ha az elpusztítást vagy az elvételt a hadviselési szükségletek elkerülhetetlenül megkövetelik". Első látásra a magyar büntetőjogi norma valóban megfeleltethető tartalmilag a nemzetközi büntetőjogi normának. Jóllehet a Római Statútumban szereplő hadviselési szükségletek elkerülhetetlenül megkövetelik" látszólag magasabb alkalmazási küszöböt állít fel, mint a Btk. utalása a , fontos katonai szükségletre", a Statútumot elfogadó államok által létrehozott értelmezési dokumentum, a Bűncselekmények tényállási elemei pusztán katonai szükségszerűséget ír elő." Szembeötlő ugyanakkor, hogy az ICC Statútuma általánosan említi a polgári lakosság javainak elvételét vagy elpusztítását, míg a magyar normaszöveg a lakosság létfenntartáshoz szükséges javairól beszél. Ez a különbség azonban döntő jelentőségű. A Statútum megalkotásakor az államok hangsúlyozták, hogy a katonai szükségszerűség elve csak akkor hívható fel, ha nincs olyan nemzetközi humanitárius jogi szabály, amely azt explicit módon tiltaná." Az 1949. évi Genfi egyezményekhez kapcsolódó I. kiegészítő Jegyzőkönyv 54. cikke ugyanakkor világosan rendelkezik a polgári lakosság létfenntartásához nélkülözhetetlen javak védelméről. A Jegyzőkönyv 54. cikk 1. bekezdése kimondja, hogy: , Tilos a polgári személyek éheztetéséhez, mint hadviselési módhoz folyamodni." Bár az 5. bekezdés ez alól kivételt enged az összeütköző Feleknek a saját területükön." Mivel Magyarország ratifikálta az I. kiegészítő Jegyzőkönyvet, rá8 ICC Elements of Crimes, 8. cikk (2) (b) (xiii) (5.). 4 A Nemzetközi Vöröskereszt által kiadott kommentár, amely a háborús bűncselekmények szabályozását mutatja be a Római Statútumban, leszögezi, hogy ,, a rule of law of armed conflict cannot be derogated from by invoking military necessity unless this possibility is explicitly provided for by the rule in guestion. When this possibility is explicitly provided for, it can only be invoked to the extent that it is provided for. Military necessity cannot justify any derogation from rules that are drafted in a peremptory manner." Dörmann, Knut: Elements of War Crimes under the Rome Statute ofthe International Criminal Court — Sources and Commentary. Cambridge, CUP, 2003. 250. 155 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben + 161 +
