Oldal 163 [163]
A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOGI NORMÁK ALKALMAZÁSÁNAK KIHÍVÁSAI...
A háborús fosztogatás bűncselekményét a büntető törvénykönyv 154. §-a sza¬
bályozza, amelynek értelmében:
(1) Aki hadműveleti vagy megszállt területen
b) a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon a létfenntartá¬
sához szükséges javaitól megfosztja, vagy e javait elpusztítja, kivéve, ha azt fontos
katonai szükséglet indokolja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűn¬
tett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A miniszteri indokolás szerint a bűncselekmény szabályozása megfeleltethető a
Statútum 8. cikk 2. b) pontja (xiii) alpontjának, amely kimondja, hogy háborús
bűncselekménynek minősül az , ellenség vagyontárgyainak elpusztítása vagy el¬
vétele, kivéve, ha az elpusztítást vagy az elvételt a hadviselési szükségletek elke¬
rülhetetlenül megkövetelik".
Első látásra a magyar büntetőjogi norma valóban megfeleltethető tartalmi¬
lag a nemzetközi büntetőjogi normának. Jóllehet a Római Statútumban szereplő
hadviselési szükségletek elkerülhetetlenül megkövetelik" látszólag magasabb
alkalmazási küszöböt állít fel, mint a Btk. utalása a , fontos katonai szükséglet¬
re", a Statútumot elfogadó államok által létrehozott értelmezési dokumentum, a
Bűncselekmények tényállási elemei pusztán katonai szükségszerűséget ír elő."
Szembeötlő ugyanakkor, hogy az ICC Statútuma általánosan említi a polgári la¬
kosság javainak elvételét vagy elpusztítását, míg a magyar normaszöveg a lakosság
létfenntartáshoz szükséges javairól beszél.
Ez a különbség azonban döntő jelentőségű. A Statútum megalkotásakor az
államok hangsúlyozták, hogy a katonai szükségszerűség elve csak akkor hívható
fel, ha nincs olyan nemzetközi humanitárius jogi szabály, amely azt explicit módon
tiltaná." Az 1949. évi Genfi egyezményekhez kapcsolódó I. kiegészítő Jegyzőkönyv
54. cikke ugyanakkor világosan rendelkezik a polgári lakosság létfenntartásához
nélkülözhetetlen javak védelméről. A Jegyzőkönyv 54. cikk 1. bekezdése kimondja,
hogy: , Tilos a polgári személyek éheztetéséhez, mint hadviselési módhoz folya¬
modni." Bár az 5. bekezdés ez alól kivételt enged az összeütköző Feleknek a saját
területükön." Mivel Magyarország ratifikálta az I. kiegészítő Jegyzőkönyvet, rá¬
8 ICC Elements of Crimes, 8. cikk (2) (b) (xiii) (5.).
4 A Nemzetközi Vöröskereszt által kiadott kommentár, amely a háborús bűncselekmények
szabályozását mutatja be a Római Statútumban, leszögezi, hogy ,, a rule of law of armed
conflict cannot be derogated from by invoking military necessity unless this possibility is
explicitly provided for by the rule in guestion. When this possibility is explicitly provided
for, it can only be invoked to the extent that it is provided for. Military necessity cannot
justify any derogation from rules that are drafted in a peremptory manner." Dörmann,
Knut: Elements of War Crimes under the Rome Statute ofthe International Criminal Court
— Sources and Commentary. Cambridge, CUP, 2003. 250.
155 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben
+ 161 +