Oldal 157 [157]
OCR
A NULLA POENA SINE LEGE ELV Ez utóbbi megállapítás alapján az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének van egy olyan ,penumbrája", ahol annak védelmi köre nem érvényesül, de az annak megsértésére vonatkozó indítványok vizsgálhatók. Ide tartozna a büntetés-végrehajtási jog, de ezen kívül esne - gondolhatjuk - egy polgári jogi kérdés szabályozása. Ennek a (nem feltétlenül elvetendő) dogmatikai konstrukciónak a részletesebb kifejtésével azonban a testület adós maradt. Elsősorban az igényelt volna magyarázatot, hogy mi a különbség e két - a határozatban való elhelyezkedésére" tekintettel -, egyaránt az indítványok megalapozottságával kapcsolatos fogalom között. Ahogy az is, hogy ez a két kategória miként viszonyul (átfedésben van) az olyan alapvetően az Alkotmánybíróság eljárásának szabályozásához tartozó kérdésekhez, mint az indítványok visszautasíthatósága, illetve az alkotmányjogi panaszok befogadhatósága. ALAPJOG-DOGMATIKAI KOVETKEZMENYEK Végezetül vizsgáljuk meg, milyen alapjog-dogmatikai következménye van annak, ha a büntetés-végrehajtási jogi kérdések szabályozása (arra vonatkozó jogegységi határozatok) esetén az Alkotmánybíróság szerint nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése, hanem , csak" a B) cikk (1) bekezdése biztosít védelmet. A védelmi szintek különbsége s Amennyiben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdését alkalmazhatónak tartotta volna, akkor a jogegységi határozat a súlyosabb büntető törvény visszaható hatályú alkalmazásának előírására tekintettel mindenképpen alaptörvény-ellenes lett volna. Ez a rendelkezés ugyanis a visszaható hatályú jogalkalmazás feltétlen tilalmát mondja ki, amely még rendkívüli jogrend idején is érvényesül, "" és amely alól az Alkotmánybíróság szerint fogalmilag nem képzelhető el kivétel." Ehhez képest az Alkotmánybíróság szerint nem ütközött az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe, ha a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejét folyamatban lévő ügyekben meghosszabbítják. A testület szerint csak az ütközne az Alaptörvénybe, ha ugyanezt visszaható hatállyal olyan büntetésekre is vonatkoztatják, amelyek végrehajthatósága az új szabályozás hatálybalépésekor már elévült. A jogegységi határozat a testület szerint azért nem sérti az Alaptörvény B) cikk (1) IV. pontjában. 57 Alaptörvény 54. cikk (1) bek. 58 Vö. A , büntetőjogi garanciák ugyanis már egy mérlegelés eredményét tartalmazzák, azt, hogy a bűnüldözés sikertelenségének kockázatát az állam viseli. [...] Büntetőjogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak a garanciák nyílt félretételével lenne lehetséges, eztazonban a jogállam elve kizárja." 11/1992. (III. 5.) AB határozat, Indokolás III. 5. pont. «155 +
