Oldal 135 [135]
OCR
A CSI-HATÁS, AVAGY A MÉDIÁBAN MEGJELENŐ MODERN KRIMINALISZTIKAI MÓDSZEREK... heti több mint 40 millió nézőt vonzott. 2005-ben az első 10 legnépszerűbb televíziós műsor közül hat krimi volt, és a CSI 2007 novemberében elérte az első helyet. A sorozatban a krimináltechnikai bizonyítékok (elsősorban a DNS-vizsgálat) előtérbe helyezése figyelhető meg. Egyik sarkalatos, visszatérő eleme lett az a mondat, hogy: , A bizonyíték sosem hazudik, de az emberek igen!" Ugyanakkor a sorozatot számos kritika is érte. Ihomas Mauriello törvényszéki tudós becslése szerint a CSI-filmekben ábrázolt tudományos technikák 40 százaleka nem letezik.? A sorozat filmjeire jellemző a túl gyors adatelemzés. Emellett a valós törvényszéki tevékenységtől eltérően a helyszínelők (valójában törvényszéki tudósok) olyan nyomozói feladatot is ellátnak (üldöznek, kihallgatnak stb.), amely a valóságban nem is az övék. A tv-sorozatoknak a valós bűnügyi tevékenységre kifejtett hatásával először nyilvánosan Jeffrey Kluger foglalkozott a Time magazinban 2002. október 21-én megjelenő How Science Solves Crimes: From Ballistics to DNA, Forensic Scientists Are Revolutionizing. Police Work — on TV and in Reality cimt cikkében. Maga a CSI-hatás kifejezés a USA Today 2004. augusztus 5-ei számában jelent meg először Richard Willing , CSI effect" has juries wanting more evidence című cikkében. 2003-as az első ismert ügy, ahol felmerült a CSI-hatás kérdése. Robert Durst milliárdos ellen indult büntetőügy a szomszédja, Morris Black meggyilkolása miatt." Durst bevallotta, hogy lövöldözött, szétdarabolta áldozatát, majd annak maradványait az óceánba dobta. A maradványokat meg is találtak, de a sértett fejét nem. Robert Hirschhorn esküdtszéki tanácsadó segített a védőknek olyan esküdteket kiválasztani, akik rendszeresen nézték a CSI-t. A védők a tárgyaláson arra hivatkoztak, hogy a fejen végzett kriminalisztikai vizsgálatok alátámasztották volna a jogos védelmet, erre azonban a fej hiányában nem kerülhetett sor. Ezt követően a vádlottat az esküdtek felmentették, mert nem lehetett cáfolni a vádlottnak a jogos védelemre való hivatkozását. A jogi elemzők szerint ez jó példa arra, hogy a CSI-hoz hasonló műsorok hogyan befolyásolják az esküdtek elvárásait arra nézve, hogy az ügyészeknek mit kell produkálniuk a tárgyaláson. A Durst-ügyön kívül már a 2000-es évek elején is sok esetben merült fel a tv-sorozatok (különösen a CS/) hatása a bűnüldözésre. Sokszor tapasztalták, hogy az esküdtek olyan ügyekben is bonyolultabb vizsgálatokat (különösen DNS-vizsgálatot) várnak el, ahol egyébként az ügy ezek nélkül is teljesen bizonyított. Ennek következtében az ügyészek egyre több ügyben , negatív bizonyítékú tanúkkal" próbálják biztosítani az esküdteket, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a helyszínen 5 Cole, Simon — Dioso, Rachel: ,,Law and the Lab”. The Wall Street Journal, 2005. mäjus 13. https://web.archive.org/web/20130928024803/http:/truthinjustice.org/law-lab.htm ® Eatley, Gordon — Hueston, Harry H. — Price, Keith: ,, A Meta-Analysis of the CSI Effect: The Impact of Popular Media on Jurors’ Perception of Forensic Evidence”. Politics, Bureaucracy, and Justice, Vol. 5. 2016. No. 2. 1— 10. Itt: 2. «133 +
