Oldal 135 [135]
A CSI-HATÁS, AVAGY A MÉDIÁBAN MEGJELENŐ MODERN KRIMINALISZTIKAI MÓDSZEREK...
heti több mint 40 millió nézőt vonzott. 2005-ben az első 10 legnépszerűbb televí¬
ziós műsor közül hat krimi volt, és a CSI 2007 novemberében elérte az első helyet.
A sorozatban a krimináltechnikai bizonyítékok (elsősorban a DNS-vizsgálat)
előtérbe helyezése figyelhető meg. Egyik sarkalatos, visszatérő eleme lett az a mon¬
dat, hogy: , A bizonyíték sosem hazudik, de az emberek igen!"
Ugyanakkor a sorozatot számos kritika is érte. Ihomas Mauriello törvényszéki
tudós becslése szerint a CSI-filmekben ábrázolt tudományos technikák 40 száza¬
leka nem letezik.? A sorozat filmjeire jellemző a túl gyors adatelemzés. Emellett a
valós törvényszéki tevékenységtől eltérően a helyszínelők (valójában törvényszéki
tudósok) olyan nyomozói feladatot is ellátnak (üldöznek, kihallgatnak stb.), amely
a valóságban nem is az övék.
A tv-sorozatoknak a valós bűnügyi tevékenységre kifejtett hatásával először
nyilvánosan Jeffrey Kluger foglalkozott a Time magazinban 2002. október 21-én
megjelenő How Science Solves Crimes: From Ballistics to DNA, Forensic Scientists
Are Revolutionizing. Police Work — on TV and in Reality cimt cikkében. Maga a
CSI-hatás kifejezés a USA Today 2004. augusztus 5-ei számában jelent meg először
Richard Willing , CSI effect" has juries wanting more evidence című cikkében.
2003-as az első ismert ügy, ahol felmerült a CSI-hatás kérdése. Robert Durst
milliárdos ellen indult büntetőügy a szomszédja, Morris Black meggyilkolása
miatt." Durst bevallotta, hogy lövöldözött, szétdarabolta áldozatát, majd annak
maradványait az óceánba dobta. A maradványokat meg is találtak, de a sértett
fejét nem. Robert Hirschhorn esküdtszéki tanácsadó segített a védőknek olyan
esküdteket kiválasztani, akik rendszeresen nézték a CSI-t. A védők a tárgyaláson
arra hivatkoztak, hogy a fejen végzett kriminalisztikai vizsgálatok alátámasztották
volna a jogos védelmet, erre azonban a fej hiányában nem kerülhetett sor. Ezt köve¬
tően a vádlottat az esküdtek felmentették, mert nem lehetett cáfolni a vádlottnak a
jogos védelemre való hivatkozását. A jogi elemzők szerint ez jó példa arra, hogy a
CSI-hoz hasonló műsorok hogyan befolyásolják az esküdtek elvárásait arra nézve,
hogy az ügyészeknek mit kell produkálniuk a tárgyaláson.
A Durst-ügyön kívül már a 2000-es évek elején is sok esetben merült fel a
tv-sorozatok (különösen a CS/) hatása a bűnüldözésre. Sokszor tapasztalták, hogy
az esküdtek olyan ügyekben is bonyolultabb vizsgálatokat (különösen DNS-vizs¬
gálatot) várnak el, ahol egyébként az ügy ezek nélkül is teljesen bizonyított. Ennek
következtében az ügyészek egyre több ügyben , negatív bizonyítékú tanúkkal" pró¬
bálják biztosítani az esküdteket, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a helyszínen
5 Cole, Simon — Dioso, Rachel: ,,Law and the Lab”. The Wall Street Journal, 2005. mäjus 13.
https://web.archive.org/web/20130928024803/http:/truthinjustice.org/law-lab.htm
® Eatley, Gordon — Hueston, Harry H. — Price, Keith: ,, A Meta-Analysis of the CSI Effect: The
Impact of Popular Media on Jurors’ Perception of Forensic Evidence”. Politics, Bureaucracy,
and Justice, Vol. 5. 2016. No. 2. 1— 10. Itt: 2.
«133 +