Page 130 [130]
OCR
BELOVICS ERVIN összbüntetésbe foglalás alapját az a megfontolás képezte, hogy több büntetés folyamatos végrehajtása az elítélt számára olyan fokozott hátrányt jelent, amelyet a büntetés tartamának csökkentésével kell ellensúlyozni. Az összbüntetés mindkét formája tehát viszonylag jelentős kedvezményt eredményezett az elítélt számára. A hatályos Büntető törvénykönyv jelentősen szűkítette az összbüntetés lehetőségét figyelemmel arra, hogy ennek a jogintézménynek az alkalmazhatóságát a tiszta guasi halmazati esetekre szorította vissza, azaz még a korábbi jogirodalom által guasi-guasi halmazatnak nevezett eseteket, — azaz amikor az elkövető egyes bűncselekményeit az elsőfokú ítélet meghozatala után, de annak jogerőre emelkedése előtt követte el — is kirekesztette az összbüntetésbe foglalás lehetőségéből, mert a hatályos szabályok szerint kizárólag azok a határozott tartamú szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe, amelyeket a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően elkövetett deliktumok miatt szabtak ki. E körben kell szólnom az Alkotmánybíróság 10/2018. (VII. 18.) AB határozatáról, amellyel megsemmisítette az új Büntető törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül azt a normát, amely szerint , ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a Btk. hatályba lépését követően emelkedett jogerőre, a Btk. 93—96. §-át kell alkalmazni"." Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az idézett törvényi rendelkezés , tartalmilag visszaható hatályúnak minősül", mert a hatálybalépését megelőzően keletkező tényekre is alkalmazandó, és mivel az új Btk. rendelkezései szigorúbbak a terheltre nézve, ezen jogszabályi rendelkezést az Alaptörvénnyel ellentétben állónak értékelte. Kétségtelen tény, hogy az összbüntetés jogintézményét a Btk. a büntetés kiszabásáról szóló IX. fejezetében szabályozza, nem képezheti azonban vita tárgyát, hogy az összbüntetésbe foglalás nem minősülhet büntetéskiszabásnak. Az összbüntetésbe foglalás során ugyanis a Btk. 80. §-ában meghatározott büntetéskiszabási elvek nem alkalmazhatók. , Az összbüntetésbe foglalás során a bűncselekmény tárgyi súlya, az elkövető társadalomra veszélyessége, a bűnösség foka, továbbá az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények már nem vizsgálhatók. Az alapítéletekben kiszabható büntetések újraértékelése kizárt, és nem vehetők figyelembe az alapítéletek jogerőre emelkedése óta a terhelt személyi körülményeiben bekövetkezett változások sem. A törvény az összbüntetésre vonatkozóan nem is büntetés kiszabásról, hanem az összbüntetés tartamának meghatározásáról rendelkezik, amelynek során sajátos szempontok érvényesülnek." Az összbüntetésbe foglaláskor tehát , a bíróság az alapítéletekben kiszabott jogerős büntetésekhez kötve van".? 29 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §. 21 Belovics Ervin: Büntetőjog I. Általános Rész. Budapest, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017. 595. Kónya István (szerk.): Magyar Büntetőjog. Kommentár a gyakorlat számára I-III. Budapest, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016. 318. 22 + 128 *
