Page 128 [128]
BELOVICS ERVIN
szükségesnek találta a folytatólagosság feltételeinek meghatározását, pontos ismér¬
veinek tankönyvi rögzítését, azaz a folytatólagosság a jogirodalom produktuma.
Az más kérdés, hogy az 1813. évi bajor büntető törvénykönyvben - amely kódexet
Feuerbach készítette — már normaszinten jelenik meg a folytatólagosság definíciója.
BŰNCSELEKMÉNYI TÖBBSÉG, BŰNHALMAZAT
Áttérve a bűnhalmazat kérdéskörére azonnal szemet szúr, hogy Finkey Ferenc
és kortársai azonosan kezelték a bűnhalmazatot és a bűncselekményi többséget,
amely alatt azt az esetet értették, amikor az elkövetőnek , több bíróilag még el
nem ítélt büntetendő cselekménye kerül egyszerre büntetés alá"."? A tudomány és
a törvény által ma bűnhalmazatnak nevezett kategória anyagi jogi feltétele a több
bűncselekmény elkövetése, míg eljárásjogi követelménye az egy eljárásban törté¬
nő elbírálás. A bűncselekményi többségből ugyanis pont az alaki feltétel létezése
teremt halmazatot.
A bűnhalmazat fogalmán belül már Finkey Ferenc is megkülönböztette az
alaki és anyagi halmazatot, illetve mindkét csoport tekintetében a homogén és
heterogén bűncselekmények körét.
Definíciója megegyezik a ma is ismert meghatározással, azaz: , Az alaki hal¬
mazat lényege [...] abban áll, hogy egy cselekvés által követtetik el, míg az anyagi
halmazatnál mindig több cselekvésről van szó."" Bár a definíció egyértelmű, en¬
nek ellenére a kor szerzői — valójában megbonyolítva a rendszert — számos egyéb
kérdést is értékeltetni kívántak az elhatárolás során. Így például Köstlin az aka¬
ratelhatározást, Berner és Schwarze az eredményt, Kautz a büntetés milyenségét.
Finkey Ferenc a lipcsei egyetem professzorával, Bindinggel ért egyet, aki szerint
a bűnhalmazat fogalmához az egységből lehet eljutni, azaz először az egység fo¬
galmát kell tudományos kritériumok alapján meghatározni. Binding szerint az
egység a tényállás egyszeri létrehozása, míg a többség ugyanazon vagy különböző
tényállás többszöri realizálása, azonban többség csak ott jöhet létre, ahol a több
deliktum nem alkot egységet. Az alaki halmazattal kapcsolatban Binding arra
a következtetésre jut, hogy a valóságos többség cselekvési többséget kíván meg,
azaz bűnhalmazat egy cselekvés által nem létesíthető. Ezt a bindingi álláspontot
azonban Finkey Ferenc már nem fogadja el.
Az anyagi halmazattal kapcsolatban Finkey Ferenc arra utal, hogy az uralkodó
nézetek szerint e kategóriának az a sajátossága, hogy több cselekvés több bűncse¬
lekményt hoz létre, amelyek teljesen önállóak.
155 Uo. 52.
1% Uo. 121.
+ 126 +