OCR
BŰNHALMAZAT, HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS FINKEY FERENC GONDOLATAI NYOMÁN deliktum áll elő"." Megjegyzem, ezen definíciónak azért van determináló szerepe, mert Finkey kortársai közül többen, így Angyal Pál vagy Schultheisz Emil sem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a két vagy több tényállásrész önmagában bűncselekményt valósít-e meg, vagy sem, mert álláspontjuk szerint az összetett bűncselekményként értékelés szempontjából irreleváns, hogy a tényállásban csak az egyik rész , deliktuozus", a másik pedig eredetileg nem az. Az összetett bűncselekményre Finkey Ferenc példaként a rablást említi azzal, hogy a rablás, a kényszerítés és a lopás egysége. Megítélésem szerint Finkey Ferenc alaptétele, azaz hogy az összetett bűncselekmény legfőbb jellemzőjét az képezi, hogy a két vagy több cselekmény külön-külön már önmagában meg kell hogy feleljen egy-egy törvényi tényállásnak, teljességgel helytálló. A rablás mint példa mind a mai napig tovább él a jogirodalomban, álláspontom szerint azonban a felhozott példa mindig is helytelen volt. A kényszerítés alternatív jellege miatt ugyanis a kényszerítéssel alaki halmazatban más deliktum nem állhat, márpedig a rablás konstrukciójában a lopás vitathatatlanul jelen van. Nota bene, hogy mennyire nem egyértelmű a rablás delictum compositum volta, azt jól mutatja, hogy Kádár Miklós szerint a rablás eszközcselekménye a testi sértés, és nem a kényszerítés. Azonban ez a megközelítés is helytelen, hiszen a rablási erőszak nem feltétlenül eredményez testi sértést, arról nem is beszélve, hogy az öntudatlan vagy a védekezésre képtelen állapotba helyezés is létrehozhatja az eszközcselekményt, és ilyenkor a kényszerítés, illetve a testi sértés törvényi tényállásának a kimerítésére sem kerül sor. Figyelemmel tehát arra, hogy a rablás elkövethető oly módon is, hogy az eszközcselekmény egyetlenegy bűncselekmény törvényi tényállásába sem ütközik, a rablást ki kellene szabadítani az összetett bűncselekményre példaként felhozott deliktumok köréből, erre azonban a jogirodalom képtelen. Finkey Ferenc az összetett bűntettek körében nem tesz különbséget aszerint, hogy van-e kapcsolat a részelemek között, sőt nem tartja szerencsésnek Edvi Illés azon nézetét, aki az egymással cél-eszköz viszonyban álló deliktumokból létrehozott törvényi egységre külön elnevezést javasol. Csupán az érdekesség kedvéért kívánok arra utalni, hogy Edvi Illés még az egymással cél-eszköz kapcsolatban álló törvényi egységet illette az összefoglalt bűntett elnevezéssel. Külön címszó alatt foglalkozik Finkey Ferenc a folytatólagosság egységével, és mivel a Csemegi-kódex a folytatólagosságot törvényi szinten még nem jelenítette meg, kizárólag elméleti jellegű problémaként. Megjegyzem, hogy a ma már törvényi egységként létező folytatólagossággal kapcsolatban széles körben terjedt el az a nézet, amely szerint ezt a kategóriát a bírói jogalkalmazói gyakorlat hozta létre, ezzel szemben az igazság az, hogy már Savigny és Mittermaier, majd Feuerbach is 4 Földvári: i. m. 44. «125 +