Oldal 127 [127]
BŰNHALMAZAT, HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS FINKEY FERENC GONDOLATAI NYOMÁN
deliktum áll elő"." Megjegyzem, ezen definíciónak azért van determináló szerepe,
mert Finkey kortársai közül többen, így Angyal Pál vagy Schultheisz Emil sem
tulajdonított jelentőséget annak, hogy a két vagy több tényállásrész önmagában
bűncselekményt valósít-e meg, vagy sem, mert álláspontjuk szerint az összetett
bűncselekményként értékelés szempontjából irreleváns, hogy a tényállásban csak
az egyik rész , deliktuozus", a másik pedig eredetileg nem az. Az összetett bűncse¬
lekményre Finkey Ferenc példaként a rablást említi azzal, hogy a rablás, a kény¬
szerítés és a lopás egysége.
Megítélésem szerint Finkey Ferenc alaptétele, azaz hogy az összetett bűncselek¬
mény legfőbb jellemzőjét az képezi, hogy a két vagy több cselekmény külön-külön
már önmagában meg kell hogy feleljen egy-egy törvényi tényállásnak, teljességgel
helytálló. A rablás mint példa mind a mai napig tovább él a jogirodalomban, állás¬
pontom szerint azonban a felhozott példa mindig is helytelen volt. A kényszerítés
alternatív jellege miatt ugyanis a kényszerítéssel alaki halmazatban más deliktum
nem állhat, márpedig a rablás konstrukciójában a lopás vitathatatlanul jelen van.
Nota bene, hogy mennyire nem egyértelmű a rablás delictum compositum volta,
azt jól mutatja, hogy Kádár Miklós szerint a rablás eszközcselekménye a testi
sértés, és nem a kényszerítés. Azonban ez a megközelítés is helytelen, hiszen a
rablási erőszak nem feltétlenül eredményez testi sértést, arról nem is beszélve,
hogy az öntudatlan vagy a védekezésre képtelen állapotba helyezés is létrehozhatja
az eszközcselekményt, és ilyenkor a kényszerítés, illetve a testi sértés törvényi
tényállásának a kimerítésére sem kerül sor. Figyelemmel tehát arra, hogy a rablás
elkövethető oly módon is, hogy az eszközcselekmény egyetlenegy bűncselekmény
törvényi tényállásába sem ütközik, a rablást ki kellene szabadítani az összetett
bűncselekményre példaként felhozott deliktumok köréből, erre azonban a jogiro¬
dalom képtelen.
Finkey Ferenc az összetett bűntettek körében nem tesz különbséget aszerint,
hogy van-e kapcsolat a részelemek között, sőt nem tartja szerencsésnek Edvi Illés
azon nézetét, aki az egymással cél-eszköz viszonyban álló deliktumokból létre¬
hozott törvényi egységre külön elnevezést javasol. Csupán az érdekesség kedvéért
kívánok arra utalni, hogy Edvi Illés még az egymással cél-eszköz kapcsolatban álló
törvényi egységet illette az összefoglalt bűntett elnevezéssel.
Külön címszó alatt foglalkozik Finkey Ferenc a folytatólagosság egységével, és
mivel a Csemegi-kódex a folytatólagosságot törvényi szinten még nem jelenítette
meg, kizárólag elméleti jellegű problémaként. Megjegyzem, hogy a ma már törvé¬
nyi egységként létező folytatólagossággal kapcsolatban széles körben terjedt el az
a nézet, amely szerint ezt a kategóriát a bírói jogalkalmazói gyakorlat hozta létre,
ezzel szemben az igazság az, hogy már Savigny és Mittermaier, majd Feuerbach is
4 Földvári: i. m. 44.
«125 +