BŰNHALMAZAT, HALMAZATI ÉS ÖSSZBÜNTETÉS
FINKEY FERENC GONDOLATAI NYOMÁN
Finkey Ferenc Az egység és többség tana a büntetőjogban című Egy bünteten¬
dő cselekmény és bűnhalmazat alcímű monográfiája 1895-ben jelent meg, mely
könyv akkor íródott, amikor a büntetőjogi tudományos berkekben a legélesebben
dúlt az iskolák, illetve az irányzatok között a küzdelem, sőt nem csupán a két
vezető irányzat, azaz a klasszikus és a közvetítő iskola közötti nézetkülönbségek
voltak jelentősek, hanem hasonló , hevességű harcok folytak az egyes iskolákon
belül is a különböző nézeteket vallók között".? Monográfiájában Finkey Ferenc
annak a kérdésnek a megválaszolására vállalkozott, hogy mi határozza meg
a deliktumok számát.
A TÖBB BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉNEK PROBLÉMÁJA
»Laicus ember is egészen természetesnek fogja tartani, hogyha egy és ugyanazon
bűnösnek több bűnténye kerül a bíró elé, például egy szándékos emberölés, egy
rablás és egy gyújtogatás bűntette, a bíró ki egyszerre ítél e három cselekmény
felett, egyiket sem hagyhatja büntetlenül, de viszont túlzott szigort látna abban,
ha a bíró a három cselekmény mindegyikére külön-külön kiszabva és egyszerre
összeadva állapítaná meg a tettes büntetését — már csak azért is, mert az így lét¬
rejött összbüntetés végrehajtása sokszor fizikailag is lehetetlenné válnék."?
Finkey Ferenc idézett gondolataiból egyértelműen kitűnik, hogy abűnhalmazat
szabályozásának szükségessége valójában büntetéskiszabási problémaként jelent
meg mind a jogirodalomban, mind a jogalkalmazói gyakorlatban. A büntetőjog
! Risinger, Michael: , Innocents Convicted: An Empirical Study Justified Factual Wrongful
Conviction Rate”. Journal of Criminal Law and Criminology, Vol. 97. 2007. No. 3. 229-270.
Egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Büntető
Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszék; a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese.
Földvári József: Finkey Ferenc és a bűnhalmazat tana. In Szathmáry Béla (szerk.): Em¬
lékkönyv. Finkey Ferenc 1870—-1949. Sárospatak, Jogászok a Kultúráért Alapítvány, 1995.
45-60. Itt: 49.