Oldal 104 [104]
OCR
MEZEY BARNA büntetöjog megszüntetese”.”* A magánjogi alapú büntető törvénykezés felszámolása természetes mellékjelensége volt a kodifikációs folyamatnak, miként a nullum crimen sine lege elvének régzitése is.” Az országos választmány január 3-i ülésén alválasztmányokat hozott létre a törvényszöveg kimunkálására. Egyet a börtönrendszert tárgyazó törvény törvényelkészítésére és egy másikat a bűntettek és büntetések, valamint a bűnvádi eljárás kimunkálására és szabályozására." Így, miután a választmány elmulasztotta a rendelkezést róla, az alválasztmányi javaslatban kellett szerepelnie a , nincs büntetés törvény nélkül" (nulla poena sine crimine) tételének. Eszerint: , A büntetéseknek ollyan nemei, melyek a fentebbi 8.§-ban megemlítve nincsenek, ezentúl semmi büntető közkereseti esetben alkalmazhatók nem lesznek."?" Az országos választmány az alválasztmány javaslatát vita nélkül elfogadta. Ez a fordulat lényegi garanciája volt az önkényes büntetések és szabályozatlan büntetőeljárás felszámolásának. Ez tette (volna) lehetővé, hogy egyrészt megszűnjön a korábbi brutális és egzotikus büntetési rendszer, másrészt kikényszeríthette volna az új, megreformált (javító) rendszer alkalmazását. Harmadrészt egyfajta egyenlőséget is meghonosított, mert eltűntek a társadalmi rendekhez és osztályokhoz kötött büntetési gyakorlat rekvizitumai. Tömlöc és botozás eddig nemesekre általában nem volt kiszabható. A nemesek privilégiumanak megsztinését meghatvanyoztak a szabadsagvesztés-biintetésre vonatkozó rezsimleírások, melyek nem tettek különbséget társadalmi rang és cím szerint. A halálbüntetés és a testi büntetések eltávolítása a büntetési rendszerből jelentösen felertekelte a szabadsägvesztes-büntetest.”® Ennek okán a magányrendszer melletti döntes a büntetö kodifikäciö szempontjäböl jelentös orszägos börtönépítési programot alapozott meg. A későbbi tárgyalások során erősítette meg az országos választmány, hogy elfogadva az alválasztmány propozícióját, alapelvi szinten tett különbséget rabság és fogság között, arra hivatkozva, hogy a magyar tradíciók is erről szólnak (utalva a carcer és az arestum simplex szokott megkülönböztetésére). Az is az indokok közé tartozott, hogy ez a felosztás ,különböztetés nélkül minden törvenykönyvekben letez”.”? 4 Az országos Választmány III-ik ülése december 10-ik napján 1841-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 6. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos választmány jelentése. Buda, A m. kir. Egyetem Betűivel A/. Első rész, 1843. A büntettekről és büntetésekről (A továbbiakban: Btk. 1843.). 1. §. Az országos választmány XIV-ik ülése Január 3-ik napján 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 34. 27 Btk. 1843. 17. §. 28 Szalay: Előszó... vii, ix. 25 26 29 Az országos Választmány XVI-ik ülése November 14-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv 1843. 6. + 102 +
