Page 102 [102]
OCR
MEZEY BARNA Bató Szilvia a reformkori szankciórendszert elemző tanulmányában rögzítette, hogy a korszakban nem lehet még határozott különbséget tenni az áristomnak és a tömlöcnek nevezett büntetési forma között." Ezt megerősíteni látszik Kállay István vizsgálódása az úriszéki gyakorlatban" csakúgy, mint a Székesfehérvár városi törvényszék irataiban." Debrecen bírói praxisäban az 1740-es években gyakorlatban volt mind az arestom, mind a börtön megnevezés, de azok nem szolgálták a szabadságvesztés árnyaltabb megfogalmazását." Pest vármegyében is felfedezhető a terminológiai kettősség, a fogház és a börtön, azok azonban nem fokozatokról szóltak, hanem azonos fogalomként alkalmazták öket.'? Biharban leggyakrabban a tömlöc kifejezést használta a vármegyei törvényszék, elvétve az arestom megjelölés is előfordult. Ez utóbbi azonban jellemzően rövidebb tartamú büntetéseknél." Szeged reformkori ítélkezési praxisában már kirajzolódott egyfajta fokozatosság: a rabság egyértelműen súlyosabb büntetésre vonatkozott, mint a fogság és a börtön." Amellett, hogy a szabadságvesztés-büntetésre forgalomban lévő kifejezések (árestom, tömlöc, börtön, fogság, rabság) még nem állapodtak meg jelentésükben, úgy tűnik, halvány különbségtétel kezdett kialakulni az enyhébb és súlyosabb büntetésre utaló szóhasználatban. Azt már Bató saját kutatásai alapján tudjuk, hogy Békés vármegyében az árestom csak kisebb bűncselekményekre (kihágásokra) kiszabott, rövid tartamú szabadságvesztés-büntetések megnevezése. (A sedrián ez három hónap volt, a szolgabírói szék járási ügyeiben néhány nap.) Az ítéletekben a tömlöc mint szabadságvesztés-büntetés is kivételes említésnek számított, (néplázítás miatt , egy fertályév", orgazdaság és tolvajság okán félévi tömlöcben letöltendő szabadságvesztést róttak ki.) A börtön kifejezésre hat jogesetben talált rá, egy hónapról, illetve kettő-négy hét börtönről szóltak az ítéletek." Bató Szilvia: , Büntetőjogi szankciórendszer a reformkorban". Acta Universitatis Szegediensis Acta Jurdidica et Politica, Tomus LXII. 2002. Fasc. 1. Kiadja a Szegedi Tudomanyegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága. 16. 1 Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985. 297. U Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686—1848. Budapest, Osiris Kiadó, 1996. 300. 2 M. Antalóczy Ildikó: Bűnözés és büntetés Debrecenben a XVIII. közepén. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2001. 238. Dombováry Géza: Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. Budapest, Rényi Károly kiadása, 1906. 307. 4 Domboväry G£za: Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához. Budapest, Az Angyal szeminárium kiadványai, 1918. 19. 15 Both Ödön: , Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban". Acta Universitatis Szegediensis Acta Jurdidica et Politica, Tomus IV. 1958. Fasc. 1. Kiadja a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága. 45. 16 Bató:i. m. 17. ” Uo. + 100 +
