Page 101 [101]
OCR
FOGSÁG ÉS RABSÁG szisztematikus kodifikációnak, a fogalmak világos elhatárolásának, a büntetőjogi dogmatika kifejlődésének. A Strafgesetz büntetési rendszeréből, mint ismeretes, a statárium keretében kiszabott kötél által végrehajtandó halálos ítélet kivételével" hiányzott a halálbüntetés. Az addig legjelentősebb, poena ordinariának számító szankciónemről lemondva a jogalkotónak a szabadságvesztés-büntetés felé kellett fordulnia. A főbüntetések így a leláncolás, a börtön, a testi fenyítések különböző fajai és a szégyenpolc (szégyenpad, szégyenállás) maradtak. A Josephinában a szabadságvesztésnek szisztematikus rendszerét építette fel a jogalkotó. Az Anschmiedung (leláncolás) egyértelműen súlyos körülmények között letöltendő szabadságvesztés-büntetés volt, melynek során az elítéltet testére rögzített fémpántokkal és láncokkal mozgásában olyan módon kellett korlátozni, hogy a legszükségesebbeken kívül semmit se tehessen." A kódex különbséget tett „Gefängnis allein” (egyszerü börtönbüntetes) es „Gefängnis mit öffentlicher Arbeit”, azaz közmunkával együtt kiszabott börtön között. A német szövegben a kodifikátor egyértelműsítette a szabadságvesztés-büntetést, melynek megnevezése következetesen ,, Gefüngnis" (börtön) volt. Az 1788-ra elkészülő magyar fordításban (a magyar terminológia korabeli bizonytalankodásait is igazolva) a börtön szinonimájaként a fordító hol a tömlöc, hol a fogság szavakat használta. Ez kellő bizonyság annak igazolására, hogy ezek a kifejezések a korabeli magyar büntető-szóhasználat részei voltak már, pontos tartalommeghatározás nélkül. (A tömlöc köznyelvi jelentésével szemben [a hely, ahová bezárják a letartóztatottakat] ehelyütt mint büntetési nem szerepel, differenciálási szándék nélkül, közel azonos jelentéssel, mint a fogság.) A kódex a végrehajtási rezsimet nem valamiféle intézményhez (fegyházhoz, börtönhöz, fogházhoz vagy fenyítőházhoz) kötötte, hanem a büntetés részeként határozta meg ismérveiket a fokozatok elhatárolásaként. Így a börtönbüntetéseket végrehajtási rezsim szempontjából három fokozatba sorolta: súlyos, kemény és enyhébb (schwerstes, hartes und gelinderes) kategóriát különböztetve meg." A fordításban ezeknek a fokozatoknak különféle megfeleltetése még lehetetlen volt a terminológia akkori állapotában előforduló kifejezésekkel. Előfordult a rabság, a fogság, a fenyíték kifejezés, és a terminológia része lett már a fogház és a fenyítőház. A börtön néha épület, néha büntetés értelemben bukkant fel, gyakran, mint fentebb láttuk, a tömlöc szinonimájaként. A fogalmak további, egyértelmű rögzülését még nem regisztrálhatjuk. $ §.CJ. Theil 2. Kap. 2. § 20. 7 §.C.J. Theil 2. Kap. 2. § 25. 8 S.C.J. Theil 2. Kap. 2. § 26. + 99 +
