Az elmondottakból kiderül, hogy valóban vannak olyan időszakok, illetőleg
helyzetek, amelyekben a bűncselekmények elkövetése akár a szó legszorosabb
értelmében is kifizetődőnek tűnhet. Ne szépítsünk: valóban megérheti — saját
értékrendjében — a bűnöző számára a kriminális magatartás tanúsítása. Abszolút
biztosíték azonban nincs. A háborúban vagy az érintett terület joghatósága alá
nem tartozó személyek részéről tanúsított embertelen cselekedetek üldözéséről
nem mondott le a civilizált világ, ennek vannak eredményei. A korrupt rendőrök
magukis lebukhatnak. A nagy társadalmi változások következtében vagy bármely
más okból meggyengülő bűnüldöző apparátus mulasztásait is lehet a későbbi¬
ekben pótolni.
Azt lehet mondani tehát, hogy a bűnözés csak kivételesen vezet eredményre
azok számára, akik annak értékelik a cselekménnyel elért előnyt. Jellemző az is,
hogy a , hivatásosok" pályafutásuk során előbb-utóbb mégiscsak lebuknak, hi¬
szen a módszer (modus operandi) és más tényezők minden alkalommal bővítik a
hatóságok ismereteit.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kontroll szerepe nem a kriminalitásra hajlamos
társadalom visszafogásában áll, hanem a közösség normáinak érvényesülésére való
rásegítésben. A jogkövetés nem a rendőrség és más hatóságok munkájának ered¬
ménye, az emberek azonosulása a törvényes értékekkel természetesnek tekintendő.
Fontos azonban, hogy ezek a normaalkotás és a jogalkalmazás során is kifeje¬
ződjenek. Magyarul: ha a törvény -— akarva, akaratlanul — a visszaéléseket segíti
elő, akkor az önkontroll érvényesülését gyengítheti. Az említett példák (amerikai
szesztilalom, a magyarországi olajárak szabályozása stb.) jelzik, hogy a gondosan,
kellő problématfeltárást és elemzést követően megalkotott törvények maradéktalan
betartása várható el, de szélsőséges esetekben szinte maguk teremtik meg a jórészt
kockázatmentes elkövetés feltételeit.
A bűnözők szempontjából kedvező körülmények egy része (pl. társadalmi
átalakulások, bűnözői lelemény) a prevenciót erősíteni kívánó közhatalom ré¬
széről nem vagy csupán csekély mértékben befolyásolható. A legnagyobb lehe¬
tőség a jogalkotás minőségének javításában rejlik. Szükség van a kriminológiai
szempontokat is érvényesítő előkészítésre, a várható hatások felmérésére a bűn¬
megelőzési lehetőségeket is fontolóra véve. Ennek során szükséges az elkövetők,
valamint a bűnre hajlamos emberek szemszögéből is vizsgálni a szabályozás
értelmét. Ez alapozza meg a jelen tanulmány címében megfogalmazott téma
létjogosultságát.