Page 96 [96]
OCR
KORINEK LÁSZLÓ az esetben tehát csupán az , etikus hacker" saját elhatározásán múlt, hogy a megnyíló lehetőséget nem kriminális célokra használta (más kérdés, hogy feljelentették, de az ellene induló eljárást megszüntették). Nyilvánvaló, hogy az ilyen , réseket" kihasználhatják azok is, akik nem segítő szándékkal hackelik meg a programot. Ügyes szervezéssel a beavatkozás forrását is visszakereshetetlenné lehet tenni, a nagy rendszerek esetében - arról nem is beszélve, hogy a károsító magatartások egyenként nem nagy értékre való elkövetése esetén a felderítés nem tud aránytalan kapacitásokat igénybe venni — ezért érdemes ilyen cselekményeket elkövetni. AMI CSÖKKENTHETI A BÜNTETLENÜL MARADÁS ESÉLYEIT Amint arról szó volt, a közhatalmi kontroll gyengülése teret engedhet a bűnözés elterjedésének, de ez a következmény nem minden esetben szükségszerű, nem feltétlen, legalábbis rövid távon. Ki lehet jelenteni, hogy a bűnözés, valamint az azzal szemben fellépő szervezetek — mindenekelőtt a rendőrség — mennyiségi értelemben nem állnak fordított arányban egymással. Ennek az egyik oka, hogy az emberek döntő többsége nem azért tartózkodik a kriminalitástól, mert fél a jogkövetkezményektől. A büntetőjog ugyanis társadalmi értékeket véd, ezért az emberek többféleképpen utasíthatják el az egyénekre vagy közösségekre veszélyes megnyilvánulásokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bűnüldöző apparátus vélt vagy valós megygyengülése esetén a lakosság, illetőleg annak egy része megszervezi magát annak érdekében, hogy a közbiztonság fenntartható legyen. Példaképpen említhető a deliktumokkal szemben kialakuló vigilantizmus. Ez azt jelenti, hogy a helyi közösség, de még gyakrabban annak csupán egyes csoportjai maguk állapítják meg valamely bűntett elkövetését. Megkeresik az elkövetőt, és jó esetben átadják őt a hatóságoknak. Előfordul azonban, hogy azonnal ítélkeznek, sőt: végre is hajtják az ítéletet, pl. lincselés formájában. Az ilyen megnyilvánulások alkotmányos aggályokat felvetnek ugyan, de az ,érdemes-e" kérdésre egyértelmű — nemleges - välaszt adnak.” Magyarországon a kilencvenes évek elejétől jöttek létre a polgárőrségek, nem is titkoltan az állami bűnmegelőzés és bűnüldözés kritikáját kifejezésre juttatva. Később azonban a mozgalom intézményesedett, jogi elismerést kapott (a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló 2011. évi CLXV. törvény). Általánosságban elmondható, hogy ez a társadalmi szerveződés vigilante jellegű funkcióit fokozatosan elvesztette, és egyre inkább a hivatalos közbiztonság-védelem rendszeréhez illeszkedett." 25 Johnston, Les: , What is Vigilantism?". British Journal of Criminology, Vol. 36. 1996. No. 2. 220-236. 26 Bólyai János: , A polgárőrségek Magyarországon". Belügyi Szemle, 52. évf. 2004. 10. sz. 90-107. + 94 e
