Seite 94 [94]
OCR
KORINEK LÁSZLÓ árkülönbséget, továbbra is fennmaradt azonban a halasztott vámfizetés lehetősége (20/1992 [VII. 7.] PM NGKM együttes rendelet), ami a fizetésre kötelezett cégek „fantomizäläsa” (eltüntetese, illetőleg tényleges felelősségvállalásra nem képes személyek részére történő átadása) révén a köztartozás teljesítésének elmaradása miatt szintén igen nagy hasznot hajtott az elkövetőknek. Az eredetileg — az amerikai szesztilalmi törvényhez hasonlóan — vélhetően nem rossz szándékkal alkotott jogszabályok, illetőleg az elkövetett mulasztások a magyarországi , olajügyek" esetében is igen súlyos következményekre vezettek. Az igen rövid idő alatt felhalmozott hatalmas vagyonok segítségével a bűnözők korrumpálni tudták a rendvédelmi szervek számos tagját, sőt egyes nem cáfolt adatok szerint a kriminalitás számára védelmet jelentő helyzet fenntartásában politikusok is szerepet játszottak.?? Az egész bűnös ágazat által okozott károkhoz képest — az amerikai szervezett bűnözéshez hasonlóan -— elmarasztalás csak nagyon szűk körben, igen visszafogottan történt. A BÜNTETLENSÉG TUDATOS KILÁTÁSBA HELYEZÉSE Előfordul, hogy a közhatalom megfontoltan, intézményesen biztosítja a felelősség alóli mentességet az elkövetők számára. Az általános amnesztia többnyire nem teszi lehetővé a tervezett cselekmények következményei alóli kibúvás előre kalkulálhatóságát, hiszen az nem valamiféle tervszerűen ismétlődő megbocsátás. Magyarországon a múlt század második felében legalább 10 évenként egyszer élt a hatalom ezzel az eszközzel, az 1991-es, a taxisblokádhoz kapcsolódó közkegyelem gyakorlása óta azonban egyáltalán nem volt példa a büntetések tömeges elengedésére. A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény részben ilyen következményekkel járt ugyan, de igen behatárolt, eljárási feltételektől is függő esetkörben. Valójában nem a magatartások büntetlenségét állapította meg a jogalkotó, hanem a szankcionálásukat kimondó döntések törvénytelenségét. Nyilvánvaló, hogy ennek a jövőbeni lehetősége fel sem merült az események idején. Ugyancsak figyelmen kívül hagyható az egyéni kegyelem reménye az elkövetendő cselekmények kockázatának elemzése során — legalábbis a mai Magyarországon -, hiszen az ilyen kérelmek igen kis töredéke vezet eredményre. A kegyelem tehät - kiszämithatatlansäga okän — nem jelentős tényező a bűnözés kifizetődésének mérlegelése során. Más a helyzet az adóamnesztiákkal. Ezek 23 Lásd az Országgyűlés , Az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának" 2000. június 8- i, valamint 2000. november 7-i zárt ülésének jegyzőkönyveit. https://www.parlament.hu/biz36/olaj/0011071. pdf; https://www.parlament.hu/biz36/olaj/olajbiz 000608.pdf (A minősítés feloldva.) s 92
