Előfordul, hogy a törvényhozás konszolidált alkotmányos viszonyok közepette
maga teremt olyan helyzetet, amely szinte provokál egyes bűncselekmények el¬
követésére. Ez is történhet akár úgy, hogy a lelepleződés veszélyét csökkenti az
egyes tényállások megfogalmazása, de úgy is, hogy a megszerezhető nyereség válik
aránytalanul vonzóvá még az esetleges lelepleződés ellenére is. A tapasztalatok
szerint a kihasználható hibákra rámozduló bűnözés gyorsan megszervezi magát,
és korrupció útján olyan védettséget biztosít a maga számára, amely kifizetődővé
teszi a visszaéléseket.
Ma már közismert és általában nem is vitatott tény például, hogy az Egyesült
Államokban a szesztilalomról szóló törvény (Volstead Act — 1920) jelentős mér¬
tékben hozzájárult a bűnözés, azon belül a legveszélyesebb szervezett elkövetések
kiterjedéséhez. A szabályozás tehát — amely paradox módon éppen a deviáns vi¬
selkedések visszaszorítását célozta — ebben az esetben bűngerjesztő hatással járt."
A maffiajellegű szerveződések úgy tettek szert óriási vagyonokra, hogy a valóságo¬
san elkövetett cselekmények miatt a felelősségre vonás — részben a pénz korrupciós
célokra való felhasználása következtében - tipikusan elmaradt. Gyakori példakép¬
pen emlegetik Al Capone esetét, akit az általa köztudottan legalább felbujtóként
elkövetett igen sok emberölés dacára csupán adócsalásért tudtak elítélni.? Itt kell
megjegyezni, hogy sajátos módon a szesztilalmi törvény hatályának időszakában
prosperáló bűnszervezetek tagjai számára a , megéri-e" kérdés mindenekelőtt a
konkurens bandák részéről fenyegető veszélyek latolgatását jelentette. Ez is sajátos
szempont annak megfontolása során, hogy mikor és hol érdemes bűnözni.
Magyarországon a rendszerváltozást követően, a kilencvenes évek elején az
úgynevezett , olajbűnözés" vált rendívül elterjedtté. A kifejezés többfajta cselek¬
ményt ölelt fel. Ezeken belül a , szőkítés" kifejezés vált a magyar nyelvet gazdagító
elemmé. A szó arra utal, hogy a háztartási tüzelőolaj és az üzemanyagként hasz¬
nálható gázolaj ára között lényeges eltérés volt, miközben alapvetően ugyanazon
anyagokról volt szó. Az előbbit a visszaélések megakadályozása érdekében pirosra
kellett festeni, de vegyi úton ez a szín megszüntethető volt. Így az igen jelentős
árkülönbség miatt az elkövetők számára óriási — milliárdos — haszon keletkezett.
A jogalkotás mindebben úgy játszott szerepet, hogy a kétfajta olaj megkülönböz¬
tetésére elrendelt színezés már kezdettől fogva nyilvánvalóan alkalmatlan volt
a visszaélések meggátlására. Az 1995. évi C. törvény megszüntette az említett