Oldal 92 [92]
OCR
KORINEK LÁSZLÓ a tulajdonviszonyok radikális újrarendezése érdemel témánk szempontjából figyelmet. Magától értetődik, hogy ennek is van tudati oldala, de a , mikor érdemes" kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni a tényleges kontrollt gyakorolni képes intézmények helyzetét is. Az előbbivel kapcsolatban az anómia jelensége, vagyis a hagyományos, többé-kevésbé általánosan követett normák háttérbe szorulása említendő, miközben az új szabályok megalkotása — nem is beszélve azok valóságos elfogadottságáról — rendszerint hosszabb időt vesz igénybe. Ez a szubjektív tényező nyilvánvalóan érintette a devianciakontroll szervezeteit, azok személyi állományát is, így a praktikusan gondolkodó bűnözők kihasználhatták a szabályozás válságának a rendvédelmiekre gyakorolt hatását. Példaképpen említhető a leplezett eszközök használatának visszafogottsága, ami a korábbi rendszer jogállami kritikájának — és különösen a , Dunagate" botrány során napvilágra kerülő tényeknek - volt tulajdonítható. Ebben a helyzetben a jól konspirált elkövetés eredménnyel kecsegtethetett. Az nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a racionálisan gondolkodó bűnözők éppen ott látták meg a legnagyobb lehetőséget, ahol az említett problémák a leginkább érzékelhetők voltak. Amellett itt — vagyis a gazdaság területén — lehetett a legnagyobb haszonra szert tenni a jogszerűség látszatának fenntartása mellett. A gazdasági rendszerváltozás messzemenő társadalmi következményekkel járó intézménye volt a privatizáció. Természetesen maga a folyamat elkerülhetetlen volt, hiszen annak hiányában nem lehetett volna a társadalmi tulajdonnak a szocializmusra jellemző uralkodó pozícióját megszüntetni, a magántulajdonnak az alkotmányos demokráciában játszott szerepét lehetővé tenni. A magánosításnak azonban több módja van, a Magyarországon választott módszereket több jogos kritika érte. A politikai-gazdasági átalakulás persze nem csupán a magánosítással közvetlenül összefüggő területeken tette vonzóvá egyes bűncselekmények elkövetését. Olyannyira, hogy egyes, a fejlett piacgazdaságokban már intézményesedett deliktumok sokáig nem is léteztek a magyar Btk.-ban. Példa erre a pénzmosás, amely a szocializmusban a pénzügyi viszonyok és a bankrendszer korlátozott lehetőségei miatt nem jelentett nagy veszélyt, a megváltozó körülmények okán azonban mind a törekvések, mind a lehetőségek miatt szükség volt a bűnös vagyont leplező műveletek kriminalizálására, a tényállás azonban csupán 1994-ben került be a magyar büntetőjog rendszerébe." Ebből következik, hogy a korábbi manőverek többsége révén legalizálni lehetett a kétes úton létrehozott gazdagságot. 20 Inzelt András: , A gazdasági bűnözés főbb jellemzői Magyarországon a rendszerváltás után". Jogi tanulmányok, ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából, I. köt. 2010. 432. « 90 «
