Seite 92 [92]
KORINEK LÁSZLÓ
a tulajdonviszonyok radikális újrarendezése érdemel témánk szempontjából fi¬
gyelmet. Magától értetődik, hogy ennek is van tudati oldala, de a , mikor érdemes"
kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni a tényleges kontrollt gyakorolni
képes intézmények helyzetét is. Az előbbivel kapcsolatban az anómia jelensé¬
ge, vagyis a hagyományos, többé-kevésbé általánosan követett normák háttérbe
szorulása említendő, miközben az új szabályok megalkotása — nem is beszélve
azok valóságos elfogadottságáról — rendszerint hosszabb időt vesz igénybe. Ez a
szubjektív tényező nyilvánvalóan érintette a devianciakontroll szervezeteit, azok
személyi állományát is, így a praktikusan gondolkodó bűnözők kihasználhatták a
szabályozás válságának a rendvédelmiekre gyakorolt hatását. Példaképpen említ¬
hető a leplezett eszközök használatának visszafogottsága, ami a korábbi rendszer
jogállami kritikájának — és különösen a , Dunagate" botrány során napvilágra ke¬
rülő tényeknek - volt tulajdonítható. Ebben a helyzetben a jól konspirált elkövetés
eredménnyel kecsegtethetett.
Az nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a racionálisan gondolkodó bűnözők
éppen ott látták meg a legnagyobb lehetőséget, ahol az említett problémák a leg¬
inkább érzékelhetők voltak. Amellett itt — vagyis a gazdaság területén — lehetett
a legnagyobb haszonra szert tenni a jogszerűség látszatának fenntartása mellett.
A gazdasági rendszerváltozás messzemenő társadalmi következményekkel járó
intézménye volt a privatizáció. Természetesen maga a folyamat elkerülhetetlen
volt, hiszen annak hiányában nem lehetett volna a társadalmi tulajdonnak a szo¬
cializmusra jellemző uralkodó pozícióját megszüntetni, a magántulajdonnak az
alkotmányos demokráciában játszott szerepét lehetővé tenni. A magánosításnak
azonban több módja van, a Magyarországon választott módszereket több jogos
kritika érte.
A politikai-gazdasági átalakulás persze nem csupán a magánosítással közvet¬
lenül összefüggő területeken tette vonzóvá egyes bűncselekmények elkövetését.
Olyannyira, hogy egyes, a fejlett piacgazdaságokban már intézményesedett delik¬
tumok sokáig nem is léteztek a magyar Btk.-ban. Példa erre a pénzmosás, amely a
szocializmusban a pénzügyi viszonyok és a bankrendszer korlátozott lehetőségei
miatt nem jelentett nagy veszélyt, a megváltozó körülmények okán azonban mind
a törekvések, mind a lehetőségek miatt szükség volt a bűnös vagyont leplező műve¬
letek kriminalizálására, a tényállás azonban csupán 1994-ben került be a magyar
büntetőjog rendszerébe." Ebből következik, hogy a korábbi manőverek többsége
révén legalizálni lehetett a kétes úton létrehozott gazdagságot.
20 Inzelt András: , A gazdasági bűnözés főbb jellemzői Magyarországon a rendszerváltás után".
Jogi tanulmányok, ünnepi konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmá¬
ból, I. köt. 2010. 432.
« 90 «