OCR
A KRIMINÁLPOPULIZMUS MARGÓJÁRA Meglepő, de a kriminálpopulizmus virágkora az 1990-es évek elejére tehető. Ebben az időszakban a bűnözés 1960 és 1980 között tapasztalható jelentős emelkedése befejeződött. Majd az 1990-es évek eleje óta ezen a magas szinten stagnált, mára pedig egyes kutatók szerint történelmileg is alacsony szintre csökkent a nagy hagyományokkal rendelkező, modern demokráciákban és az új demokráciákban egyaránt." Felmerül a kérdés, hogy mi a lényeges különbség a punitív vagy más néven exkluzív kriminálpolitika és a kriminálpopulizmus között? Az exkluzív kriminálpolitikát folytató nemzetállamokhoz képest a populizmus gyakorlatát követő országok az egyszerű kockázatelemzést gyakrabban és intenzívebben használják. Teszik ezt abból a célból, hogy az érintettekkel szemben még nagyobb meggyőző erővel valószínűsítsék a jövőbeli társadalomra veszélyességet. A kriminálpopulizmus markáns jellemzője az a kormányzati politikai manipuláció, amely a punitív kriminálpolitika szellemét kiengedi a palackból. A populista politikai hatalom ugyanis azzal, hogy saját retorikájával és az általa uralt média felhasználásával folyamatosan újabb és újabb bűnbakot teremt (például a migránst vagy a hajléktalant), gerjeszti a népharagot, tematizálja a közbeszédet. Majd arra hivatkozik, hogy ezekkel az általa stigmatizált csoportokkal szemben az általa felhergelt közvélemény szigorúbb, következetesebb szigort követel. Ezt követően nem átall a közvetlen demokrácia érvényesítésére hivatkozni, holott az indulatkeltés és annak fenntartása a populista hatalom megszerzésének vagy megtartásának eszköze. A , csak" exkluzív kriminálpolitikát folytató kormányzatok a büntetőpopulizmus e markáns kommunikációs gyakorlatát nem feltétlenül a hatalom megszerzésére és megtartására alkalmazzák, kormányzati gyakorlatukban inkább a populizmus egyes elemeivel erősítik az egyébként punitív rendszerüket. KÖVETKEZTETÉSEK Vázlatosan igyekeztem bemutatni, hogy a késő modernitásban a piaci szereplők és azok közvetlen politikai szövetségesei által gerjesztett globális folyamat veszélyt jelent ama még elsősorban nemzeti keretben működő jogállami normák követésére. Ehhez még számításba kell venni azt is, hogy a globális térben zajló társadalmi és politikai szerveződések hatását a technika, a tudomány és az informatika soha nem látott fejlődése is erősíti. Ilyen körülmények között rendkívül fontos lenne a jogállami normák jelenleginél hatékonyabb védelmét biztosító államközi intézmények hatáskörének megerősítése. Sajnos ennek konszenzusos alapon történő megvalósítására a közeljövőben nem sok esélyt látok. 7 Blumstein, Alfred — Wallman, Jeremy (eds.): The Crime Drop in America (1994-2000). Cambridge, CUP, 2000. +81 +