Oldal 83 [83]
A KRIMINÁLPOPULIZMUS MARGÓJÁRA
Meglepő, de a kriminálpopulizmus virágkora az 1990-es évek elejére tehető. Eb¬
ben az időszakban a bűnözés 1960 és 1980 között tapasztalható jelentős emelkedése
befejeződött. Majd az 1990-es évek eleje óta ezen a magas szinten stagnált, mára pe¬
dig egyes kutatók szerint történelmileg is alacsony szintre csökkent a nagy hagyomá¬
nyokkal rendelkező, modern demokráciákban és az új demokráciákban egyaránt."
Felmerül a kérdés, hogy mi a lényeges különbség a punitív vagy más néven
exkluzív kriminálpolitika és a kriminálpopulizmus között? Az exkluzív krimi¬
nálpolitikát folytató nemzetállamokhoz képest a populizmus gyakorlatát követő
országok az egyszerű kockázatelemzést gyakrabban és intenzívebben használják.
Teszik ezt abból a célból, hogy az érintettekkel szemben még nagyobb meggyőző
erővel valószínűsítsék a jövőbeli társadalomra veszélyességet.
A kriminálpopulizmus markáns jellemzője az a kormányzati politikai mani¬
puláció, amely a punitív kriminálpolitika szellemét kiengedi a palackból. A po¬
pulista politikai hatalom ugyanis azzal, hogy saját retorikájával és az általa uralt
média felhasználásával folyamatosan újabb és újabb bűnbakot teremt (például a
migránst vagy a hajléktalant), gerjeszti a népharagot, tematizálja a közbeszédet.
Majd arra hivatkozik, hogy ezekkel az általa stigmatizált csoportokkal szemben
az általa felhergelt közvélemény szigorúbb, következetesebb szigort követel. Ezt
követően nem átall a közvetlen demokrácia érvényesítésére hivatkozni, holott az
indulatkeltés és annak fenntartása a populista hatalom megszerzésének vagy meg¬
tartásának eszköze. A , csak" exkluzív kriminálpolitikát folytató kormányzatok a
büntetőpopulizmus e markáns kommunikációs gyakorlatát nem feltétlenül a ha¬
talom megszerzésére és megtartására alkalmazzák, kormányzati gyakorlatukban
inkább a populizmus egyes elemeivel erősítik az egyébként punitív rendszerüket.
KÖVETKEZTETÉSEK
Vázlatosan igyekeztem bemutatni, hogy a késő modernitásban a piaci szereplők és
azok közvetlen politikai szövetségesei által gerjesztett globális folyamat veszélyt
jelent ama még elsősorban nemzeti keretben működő jogállami normák követésé¬
re. Ehhez még számításba kell venni azt is, hogy a globális térben zajló társadalmi
és politikai szerveződések hatását a technika, a tudomány és az informatika soha
nem látott fejlődése is erősíti. Ilyen körülmények között rendkívül fontos lenne
a jogállami normák jelenleginél hatékonyabb védelmét biztosító államközi intéz¬
mények hatáskörének megerősítése. Sajnos ennek konszenzusos alapon történő
megvalósítására a közeljövőben nem sok esélyt látok.
7 Blumstein, Alfred — Wallman, Jeremy (eds.): The Crime Drop in America (1994-2000).
Cambridge, CUP, 2000.
+81 +