Page 78 [78]
OCR
GÖNCZÖL KATALIN AZ INTÉZMÉNYESÍTETT TÁRSADALMI KONTROLL A KÉSŐ MODERNITÁSBAN A késő modernitásban - a XX. század harmadik harmadától - észlelhető globális gazdasági folyamatok, azaz az elszabaduló piac befolyása minden hagyományos és új demokrácia teljes szerkezeti átalakulását eredményezte. Polányi Károly már 1944-ben felhívta a figyelmet e folyamatok negatív következményeire. Mint írta, sa történelemben soha nem valósult meg az öntörvényűen működő piacgazdaság, mert egy ilyen utópisztikus rendszer tartós működése elképzelhetetlen a teljes társadalmi rend lerombolása nélkül. Ez saját működési feltételeit ásná alá, és felmérhetetlen emberi szenvedéssel járna együtt." Zygmunt Bauman a ma is zajló korszakot likvid modernitásnak nevezte. Szerinte ebben a civilizációban kettéválik a politikai és agazdasági hatalmi centrum. Az előbbi az országhatárokon belül maradt, míg az utóbbi multinacionális, nemzetek feletti, globális szférába került. A globális gazdasági erőtérben a gazdasági hatalmi centrum és annak közvetlen politikai szövetségei erőfölényben vannak. Ezek felett gyakorlatilag megszűnt a nemzetállami kontroll. Ezzel párhuzamosan csökkent a nemzetközi tőke jóléti célokra fordítható adózási hajlandósága." Bauman szerint tehát a likvid modernitás korszakában az állam a hagyományos demokráciák többségében és az új demokráciák szinte mindegyikében hatalmi válságba és a forráshiány állapotába került. Az új világpiaci, nemzetek feletti gazdasági és vele közvetlen szövetségben, globálisan működő hatalmi centrumok súlyosan megrendítették az államok alapvető intézményeit, így mindenekelőtt a szociális és az egészségügyi ellátórendszert, az esélykiegyenlítő mechanizmusokat, az oktatási intézményeket. Ez a viszonylag gyorsan zajló folyamat egyébként a társadalom átalakulásához, de leginkább kettészakadásához, és az állampolgárok elbizonytalanodásához vezetett. Az állampolgárok számára a likvid modernitásban olyan -— korábban stabilnak és alapvetőnek tartott — politikai, társadalmi értékek válnak bizonytalanná, mint a munka, a lakóhely és a család. A természetes társadalmi közösségek védekező képessége nagymértékben lecsökkent, a munka tartalma, értelme, társadalmi értéke relativizálódott, a család intézménye jelentősen átalakult. Ma a hatalmukban korlátozott, anyagi erőforrásaikban meggyengülő államok jelentős erőpróbája a demokratikus alapértékek megőrzése, az elviselhető biztonság megteremtése." Az elviselhető és nélkülözhetetlen biztonság ma használatos fogalmát az , ontological security" meghatározásával az 1990-es évek elején Anthony Giddens * Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Budapest, Napvilág Kiadó, 1944. 2004. 296. Bauman, Zygmunt: ,,Times of interregnum — Critical Debate”. Ethics & Global Politics, Vol. 5.2014. No. 1. 49-56. ° Uo. « 76 +
