Oldal 74 [74]
GELLÉR BALÁZS
a Völkisch mozgalom és az antiszemitizmus felé orientálódása is hatással volt erre
a szakításra, bár Wagner az, aki továbbra is legtöbbször jelenik meg Nietzsche
írásaiban, többször, mint Szókratész, Goethe vagy Jézus." Nietzsche nem vetette el
ugyanakkor a valódi keresztény lét (ahogy Jézus élt) lehetőségét, sőt szükségességét
bizonyos emberek számára."
A Ring állam- és jogfilozófiája olyan összetett, hogy több monográfia is szük¬
séges lenne kifejtésére." Wotan lándzsáján a rovások nemcsak szerződéseket,
társadalmi szerződést jelképeznek, amellyel hatalmát megvásárolja. Az őséletet
jelentö körisfa kiszäradt, mert Wotan kifaragta ägaböl därdäjät. Siegfried, a föis¬
tentől származó emberi unoka széttörte Wotan dárdáját Nothunggal, éppen azzal
a karddal, amelyet a legnagyobb bajban fiának, Siegmundnak ígért Wotan, de saját
törvényei miatt megölni kényszerült gyermekét, megszegve ígéretét, a morálisan is
kötő szóbeli szerződését, annak , jogszabályba ütköző volta miatt". A mérhetetlen
hatalom áthághatatlan korlátba ütközött: a hatalmat biztosító törvényekbe.
Nietzsche a , tömegek lázadását" a nagy gondolkodókat megelőzően felismer¬
te." Ehelyütt nincs lehetőség összevetni Gasset és Nietzsche felfogását. Tény
azonban, hogy a hatalom, a tömegek és a morál Bermuda-háromszögében, úgy
tűnik, csak elsüllyedni lehetne. A , Gott ist tot"vákumát, azaz a természetjog teljes
elvetését csak a nietzschei , Wille zur Macht? töltheti ki, míg ez utóbbi a tömegek
képességeinek korlátai és a pacta sunt servanda?" — mely nélkül önmagát sem
tudja az idősíkon legitimálni — szükségszerű limitációinak következtében önmagát
(hatalmát) vesztve elbukik." Az ember és/vagy a természet istenné emelése": és oly
a Cambridge-i Egyetem Corpus Christi College Life Fellow-ja). Lásd még például Corse,
Sandra: „Parsifal’: Wagner, Nietzsche, and the Modern Subject”. Theatre Journal, Vol. 46.
1994. No. 1. 95-110. JSTOR, www.jstor.org/stable/3208957. Scruton, Roger: Nietzsche on
Wagner. https://www.roger-scruton.com/homepage/about/music/understanding-music/
181-nietzsche-on-wagner
78 Tanner: i. m.
79 Nietzsche, Friederich: Twilight of the Idols and The Anti-Christ. London, Penguin Books,
1990. 39. fejezet, 163-164.
80 Wolrich, Peter M.: „Wagner’s Ring Interpreted in Light of Legal Principles”. Law and Lit¬
erature, 14. evf. 2002. 1. sz. 31-47. Kitcher, Philip - Schacht, Richard: Finding an Ending:
Reflections on Wagner’s Ring. Oxford, OUP, 2005.
81 José Ortega y Gasset csak az 1930-as években jelentette meg a La rebelion de las masas (Mad¬
rid, Revista de Occidente, 1930) című korszakos munkáját, míg az emigrációba kényszerülő,
Frankfurtban született pszichoanalitikus, Erich Fromm, az Egyesült Államokban 1941-ben
publikálta először Escape from Freedom (Farrar 8 Rinehart) című munkáját, majd egy évvel
később The Fear of Freedom címmel az Egyesült Királyságban (Routledge & Kegan Paul).
8 Shaw, M. N.: International Law. 3rd ed. Cambridge, CUP, 1994. 46.
83 A kötelezettségek isteni eredetének jogi kritikájáról lásd például Finnis, John: Natural Law
and Natural Rights. Oxford, Clarendon Press, 1993. 342—343.
Lásd Spinoza: Teológiai-politikai tanulmányok. 3. kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó,
1984. 69. et seg.
84
+ 72e